Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

a tanulók szociális összetétele a társadalom tényleges rétegződéséhez igazodott ; szélesedett az úttörőszervezet hatása az általános iskolákban ; a hitoktatás fakultatívvá vált. Ezek közül némelyik — a hitoktatás például — 1949 nyarán és szeptemberében újra felkavarta a kedélyeket, de a többi is nagyarányú politikai nevelő, szervező munkát igényelt. Nem kis harc eredménye volt a szociális összetétel megváltoztatása a középiskolákban vagy az új tanügyigazgatás megszervezése. A fakultatív hitoktatás bejelentése több iskolában csak a tanévnyitó ünnepélyek rendjét, de sok helyen a nyugodt tanévkezdést is megzavarta. Ez várható volt, hiszen a katolikus egyház két főpásztori levélben foglalt állást a hitoktatásnak heti két órába zárása ellen. ,,Mit ér a két hittanóra, ha a történelem, irodalom, természetrajz, temészettan, mindennapi ismeretek stb. órákon azt tönkreteszik a materializmus szellemében átképzett tanárok, tanítók?"

49 A református egyház lojálisabb az ügyben. Módszerei mások, de szintén a fakultatív hitoktatás ellen foglal állást. A Kecskeméti Református Egyházközség presbitériuma azt kéri például a vallás- és közoktatásügyi minisztertől, hogy azoknak kelljen jelentkezni, akik nem akarnak hittanra járni.

50 A módosító javaslat készítői ekkor még nem gondolták, hogy már a következő évbe azok lesznek többségben, akik nem íratják be gyermekeiket hittanra. A megyében 1950-ben ugyanis az általános iskolásoknak mindössze 35 százaléka jelentkezett hitoktatásra. Harc a munkás-paraszt gyermekek továbbtanulásáért Közoktatáspolitikai szempontból nagyobb horderejű és a megvalósítást tekintve is nehezebb feladat volt az általános iskola 8. osztályát végző munkás-paraszt gyerekek továbbtanulásra mozgósítása. A korabeli dokumentumokból látjuk, hogy az iskolák és a tanügyigazgatási szervek egyaránt sokat fáradoztak azon, hogy a továbbtanulási arány is kifejezze a munkás-paraszt szülők társadalmi súlyának megfelelő helyzetet. Ebből a célból szinte minden szülőt többször is meglátogattak az iskolák, de a párt és a közigazgatás képviselői is. A tanulmányi felügyelőségek külön intézkedtek a tanulók összeírásáról, valamint Tanulmányi Segélybizottság alakításáról.

51 A megyében a középiskolások szociális összetétele rövid idő alatt lényegesen megváltozott. Az 1948/49-es 37 százalékról 1952/53-ban 64 százalékra emelkedett a munkás-paraszt származású tanulók aránya. A középiskolák 49 A Váci Egyházmegye Hivatalos Közleményei. 1949—53. 50 A Kecskeméti Református Egyházközség iratai. Presbitériumi jegyzökönyvek. 1949. szept. 12. 51 BKmL: Bács-Bodrog vármegye Tanfelügyelőségének jelentései. 11/1949. 2* 19