Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - KOPASZ GÁBOR Az alsó fokú iskolai oktatás Bács-Bodrog vármegyében 1935—1950

gyei német kisebbség nagyon megfogyatkozott, a magyar népesség pedig számában megnövekedett. A népesség megváltozása rést ütött a régi vallási viszonyokon is, ami abban nyilvánult meg, hogy az iskolarendszerben megszűnt a r. kat. egyház és a kalocsai érseki főhatóság kizárólagos egyeduralma. Katymáron a telepeseknek 93 ref. tanköteles gyermeke volt, akik részére az ott megalakult ref. missziói egyház kéttanerős államsegélyes iskolát állított fel 1946 végén, tehát még a felvidéki telepesek érkezése előtt, a VKM jóváhagyásával. Az iskola fenntartásához államsegélyt kértek. A minisztérium az iskolát felvette nyilvántartásába. A tanulólétszám indokolta a két tanítói állás megszervezését, s az egyházközség által tanítói állásonként felajánlott 10%-os helyi javadalmat elfogadta a minisztérium azzal, hogy a tanítói fizetések törvényszerű összegig való kiegészítést államsegélyből fedezi.

32 Vaskúton is így alakult államsegélyes ref. iskola. Szocialista iskolapolitikánkban a legnagyobb horderejű vívmány volt az általános iskolák megszervezése, majd pedig az iskolák államosítása. A felszabadulás után közvetlenül a nyolcosztályú általános iskolák kialakításán volt a hangsúly. Ennek gyors előrehaladását azonban gátolták a kapitalista időkből örökölt régi iskolai formák és keretek. Az egyházi iskolafenntartók részint megosztották vallás szerint az iskolákat, részint pedig nem rendelkeztek elegendő anyagi erővel az általános iskolák kialakításához. Eleinte nagyobb községekben, vagy városokban látszott legkönnyebbnek az általános iskolák megalakítása, ahol polgári iskolák, gimnáziumok, vagy más középiskolák működtek. Ilyen helyeken a legkézenfekvőbb volt, hogy a középiskolák alsó négy osztályát beolvasszák az általános iskolába, s a két legalsó, I—-II. középiskolai osztályt összevonják a népiskolai V—VI. osztályokkal. Ilyen módon szerveztek általános iskolákat a bajai cisztercita szerzetesrend gimnáziumában, a Miasszonyunk leánynevelő intézetben, a községi polgári fiúiskolában, az állami polgári leányiskolában, a bácsalmási Miasszonyunk iskolanővérek r. kat. polgári leányiskolájában, az állami polgári fiúiskolában, a jánoshalmi Miasszonyunk iskolanővérek r. kat. polgári leányiskolájában, az állami polgári fiúiskolában. A kisebb községekben, ahol középfokú iskolák nem voltak, sokkal nehezebbek voltak az általános iskola megszervezésének a feltételei. Szeremlén közös igazgató vezetésével összevonták a r. kat. és ref. egyházi iskolákat, de így is tanerőhiánnyal küzdöttek.

33 A sükösdi r. kat. általános iskolában a kérvényezett két új tanítói állás 32 Pécsi Tankerületi Főigazgatóság iratai, 5.209/1947—48. sz. 33 Uo. 2.400/1940—47. sz. 14 Bács-Kiskun megye múltjából V. 209