Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - KOPASZ GÁBOR Az alsó fokú iskolai oktatás Bács-Bodrog vármegyében 1935—1950

helyett egy polgári iskolai tanári állás megszervezését engedélyezte a minisztérium. A dávodi r. kat. általános iskola VI. osztályában először latint tanítottak, majd áttértek a német nyelv oktatására, mert ,,bár a gyerekek között német anyanyelvű nincs, igen szép számmal vannak német beszédkészséggel rendelkezők."

34 Latin nyelvet tanítottak a felsőszentiváni r. kat. általános iskolában is. Kunbaján a r. kat. jellegű általános iskola két felső osztályát a földreform során iskolai célra juttatott magánházban helyzeték el, és a telepesek gyermekeit szaktanító oktatta. Kelebián az általános iskola felső tagozatában szintén szaktanító tanított, de nem volt az iskolának gazdasági gyakorló területe, pedig a községnek országos hírű gyümölcs- és szőlőtermesztése volt, Lassan és vontatottan haladt az orosz nyelv bevezetése az általános iskolákban, amelynek az volt a legfőbb oka, hogy nem voltak orosz nyelvre képesített tanárok. Bácsbor sódon akadt egy tanító, aki beszélt oroszul, ezért a német helyett bevezették az orosz nyelvet. Akkor javult a helyzet, amikor a minisztérium Budapesten megkezdte az orosz nyelvtanfolyamok szervezését. Hercegszántón a gör. kel. egyházi iskolán kívül megszervezték a délszláv állami általános iskolát. Bácsalmáson a r. kat. általános iskolában szintén beindult egy 15 tanulólétszámú délszláv tagozat, de csak fél évig működött, mivel a délszláv tagozatot vezető szerzetes tanítónő lemondott. Az állami iskolákban tanító apáca-tanítónok valamennyien az állami iskolákban való működés ellen foglaltak állást. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek főnöknője egyszerre jelentette a be minisztériumnak és a pécsi tankerületi főigazgatónak 11 szerzetes tanítónőnek az állami iskolai állásukról való lemondását.

35 Népi demokratikus államunk 1948. január 16-án alkotta meg az 1948. XXXIII. törvénycikket a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában. Ezzel az összes nem állami iskolákat, óvodákat az állam vette át, megtörtént az iskolák államosítása (l.§.). A tanítók valamennyien állami alkalmazottakká lettek (2.§.). Az államosított iskolák és tanulóotthonok épülete, berendezése, vagyona (tanítói föld, lakás) mint közművelődési célvagyon, szintén állami tulajdonná lettek (3. §.). A törvény végrehajtása során a VKM intézkedett az államosított iskolai és tanulóotthoni helyiségeknek az eddigi iskolafenn34 Uo. A felszabadulás után néhány Dél-Pest megyei községet (Érseke3anád, Sükösd, Hajós) a bajai tanfelügyelőséghez csatoltak. 35 Uo. 2.449/1940—47. sz.