Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - KOPASZ GÁBOR Az alsó fokú iskolai oktatás Bács-Bodrog vármegyében 1935—1950

hogy a szakmai szempont mellett a politikai alkalmasság is fontos az oktatónevelő munka ellenőrzésében és irányításában.

30 Mivel törvénycikk intézkedett arról, hogy a házasságon kívül született gyermekeket úgy kell anyakönyvezni, hogy sem az anyakönyvben, sem az anyakönyvi kivonaton ne legyen nyoma a házasságon kívüli születésnek, ezt alkalmazták az iskolai anyakönyvre is. VKM rendeletre a bajai tanfelügyelő is intézkedett, hogy az esetleges törvénytelen születésnek nem szabad kitűnni sem az iskolai anyakönyvben, sem a tanulók bizonyítványában.

31 A demokratizálódási folyamatba illeszkedett be az is, hogy bevezették a tanulók és tanítók nyári fizikai munkáját. Számonkérték külön a fiúktól és külön a leányoktól, hogy milyen fizikai munkát végeztek. A fiúknál előforduló munkák voltak: mezőgazdasági munka otthon, pásztorkodás, fakitermelés, aratás, kapálás, burgonya- és tengeriszedés, gyümölcsszedés, kertművelés, szőlőművelés, favágás, fahordás, csőszködés, malom olajozása, szénagyűjtés, fagyűjtés. A leányok által végzett munkák voltak: segítés mezei munkában, állatőrzés, gallygyűjtés, marokszedés, kapálás, burgonyaszedés, gyümölcsszedés, szüretelés. Nemcsak a megye székhelyén, hanem a megye községeiben is megszervezték a dolgozók iskoláit, vagyis a felnőtt lakosság általános iskolai tanfolyamait. Ezzel az volt az általánosan ismert cél, hogy akik még a régi típusú elemi iskola hat osztályát sem végezték el, vagy csak hat elemi osztályt végeztek, kielégíthessék továbbtanulási vágyaikat és elvégezhessék az általános iskola nyolc osztályát. Ezek a tanfolyamok jelentősen hozzájárultak a dolgozók széles rétege általános műveltségének az emeléséhez. Utalnunk kell arra is, hogy a felszabadulás után, az 1945 kora tavaszán végrehajtott földreform és a volksbundista német nemzetiségű lakosság kitelepítése, Bács-Bodrog megyében a népességi viszonyok megváltozására vezetett és ez kihatott az oktató-nevelő munkára. A Dél-Bácskában letelepített bukovinai székelyek a háborús események miatt telephelyeik elhagyására kényszerültek, de közülük csak nagyon kevesen találtak otthonra Észak-Bácskában (Vaskút). Tömeges letelepítésüket a népidemokratikus kormány Tolna és Baranya megyékben hajtotta végre, s ezek ma is ott élnek. De a kitelepített bundisták helyére magyar földigénylők és telepesek érkeztek az ország minden részéből, majd pedig a csehszlovák—magyar lakosságcsere egyezmény folytán a szlovákiai Felvidékről. így a Bács me30 Uo. 177/1946—47. sz. 31 Lásd az 1946: XXIX. tc. és ennek végrehajtásáról szóló 99.000/1947. BM. sz. rendelet.