Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - KOPASZ GÁBOR Az alsó fokú iskolai oktatás Bács-Bodrog vármegyében 1935—1950

voltak régebbi állami népiskolák Baja városban és a megye számos községe belterületén is, mint pl. Csikérián, Hercegszántón, Kelebián, Tompán. Tompa község területén öt állami népiskola működött : a Központi új iskola, valamint a Csajkássori, a Zsíroskúti, a Betyársori és a Szabadkai úti (Gányósori) iskola. Baján egy gyermeküdülői állami iskola is működött. Ennek sem épülete, sem földingatlana (telke) nem képezte az államkincstár tulajdonát, mert ezekre nem volt telekkönyvileg bekebelezve az államkincstárnak sem örökhasználati, sem tulajdonjoga. Az iskola épülete és telke tulajdonképpen a Bajai Céllövész Társulat tulajdona volt. A társulat megállapodást kötött az épületre és telkére vonatkozóan az Országos Gyermekvédő Liga Bajai Bizottságával, hogy kizárólag kulturális és szociális célra 1955. június 30-ig telekköm^vileg ingyenes használati jogot biztosít részére. A bizottság pedig az ingatlant a gyermeküdülői állami iskola rendelkezésére bocsátotta. Egyéb adat az iskolára vonatkozóan nincs. A minisztérium egy alkalommal hivatkozott ugyan az iskola szervezőrendeletére,

9 de ez nem volt, megtalálható sem a bajai állami elemi iskolák gondnokságánál, sem Baja város levéltárában. Csupán a vallás- és közoktatásügyi miniszternek került elő egy olyan levele a bajai városi levéltárból, amelyet az Országos Gyermekvédő Liga alelnökéhez intézett 1937. július 31-én, arról értesítve, hogy a bajai üdülő otthonhoz a jövő tanév (1937—-38) elejére egy, vagy két tanítót be fog osztani, az üdülő otthonba felvett tanulók számától függően. A tanyai iskolák abból a célból épültek, hogy a községektől távolabb lakó családok gyermekeinek biztosítsák a rendszeres iskolába játást. Az épülő iskola részére a telket a község adta, amelyre bekebelezték az államkincstár örökhasználati jogát. Hercegszántó község buzsáki határrészében került sor egy egytantermes, tanítói lakásos állami elemi iskola felépítésére. Az építéshez a minisztérium 16 000 P államsegéllyel járult hozzá. Feltétel volt, hogy a község adjon az új iskolaépület számára megfelelő nagyságú, száraz, építkezésre alkalmas telket. Az építkezést az államépítészeti hivatal irányítsa a minisztérium által jóváhagyott terv szerint. Az építési költségek államsegélyt meghaladó részét, valamint az összes kézi és igásnapszámokat a község saját maga fedezze. A község feladata továbbá a kész tanterem bebútorozása és felszerelése. A majd működő iskola összes dologi és fenntartási terheit szintén a község viseli, úgyhogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot majd csak az iskola személyi kiadásai terhelik. 9 VK Minisztérium irattára, C2.813/1937. VKM. sz.