Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

államosítás is csak a nép érdekében történik anélkül, hogy a vallási szabadságot megsértené vagy korlátozná". A községi képviselő-testület ezután egyhangúlag az államosításra szavazott.

38 Az egyházak más-más hangnemben ugyan, de szinte teljes egészében az államosítás ellen voltak. Mindszenty hercegprímás állásfoglalása, az iskolák államosítása elleni ténykedése sokakat — főleg a vallásos tömegeket — megzavarta. A püspöki körlevél, a templomi szószékről elhangzott felszólítás is megtette a hatását. Bár nem áll egyedül, de szélsőségességével a legkifejezőbb a bácsalmási plébános ténykedése, aki megszavaztatta a templomban a hívőket, és kiküldte azokat, akik nem szavaztak.

39 Az egyházi iskolák államosítása a poltikai testületek színterén túl is gyűrűzött. A leltározás a legtöbbször összeütközési felületté vált. Kalocsáról, Bajáról és más településekről is feljegyezték, hogy az iskolai felszereléseket elszállították a letározók elől.

40 A Kecskeméti Református Egyházközség presbitériuma határozatban kérte a fenntartása alatt működő iskolák egyházi tulajdonban hagyását.

41 A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozatában okkal sürgeti tehát az iskolák államosítását. Az 1948. június 16-án összeülő országgyűlés egy politikailag és szakmailag egyaránt jól előkészített témát tűzött napirendjére, amikor megkezdte ,,a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele ..." fölött a vitát. Az a program, amit Ortutay Gyula vallásés közoktatásügyi miniszter parlamenti beszédében felvázolt, az államosítás tartalmát és perspektíváját is érzékeltette. ,,A törvényjavaslat célja az egységes nemzeti műveltség kialakítása. (...) A köznevelés egységesítése nem hirtelen született vágya a magyar köztársaság kormányának. A magyar nevelésügy legnagyobb gondolkodóinak, Schnellernek, Imre Sándornak, Nagy Lászlónak és . . . Kemény Gábornak munkásságában fejeződik ki ez az egész köznevelési gondolkozás és irányzat."

42 Az iskolák államositásának végrehajtása a megyében Az 1948. évi XXXIII. törvénycikk parlamenti elfogadása pontot tett végre az egy évszázada tartó per végére, és megteremtette államjogi alapját a vagyonos osztályok művelődési monopóliumának felszámolására. Orszá38 BKmL: Kiskunmajsa község közgyűlési jegyzőkönyvei. 1946—1950. 1948. június 12.: jkv. 39 Művelődésügyünk, 24. 1975. (i. p. 40 GERGELY—KŐHEGYI, 1980. 47. p. 41 A Kecskeméti Református Egyházközség iratai. 1948. Kecskemét. 268/1948—95. 42 Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról. 1945—1948. 1979. 796. p.