Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

gosan az államosítás 5437 iskolát IS 000 pedagógussal, 47 tanítóképzőt és 120 gimnáziumot 1718 nevelővel — érintett közvetlenül.

43 A jelenlegi Bács-Kiskun megyében 212 általános és népiskola 1196 tanítójának és 417 középiskolai tanárnak hozott fordulatot az életébe az iskolák államosítása. Mindkét akkori közigazgatási területről jelentették a tanfelügyelőségek, hogy az államosítás során érintett pedagógusok elfogadták az átminősítő kinevezést, kivéve a szerzetes tanítókat, tanárokat.

44 Az államosítás utáni első tanévet a két közigazgatási területen 2100 pedagógussal kezdték meg. „Augusztus utolsó napjaiban minden iskolában szülői értekezletet tartottak, amelyen tájékoztatták a szülőket az államosításról. A volt szerzetesi iskolákban félrevezetett szülők zavart igyekeztek kelteni, azonban a kapott felvilágosítás után a legtöbb szülő végrehajtotta a beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseket."

45 A tanévnyitó ünnepségeket a lehetőségekhez képest ünnepélyes keretek között tartották meg. Rendzavaró eseményről mindössze egy helyről találunk feljegyzést: Jánoshalmán az iskolai tanévnyitó ünnepély szónokát közbekiáltásokkal megzavarták. A tanévnyitó ünnepély botrányba fulladt.

46 Az államosítási eljárás, az iskolák leltár szerinti átvétele, a megye minden iskolájában megtörtént. A leltározó bizottságok azonban szinte minden esetben a tiltakozások özönével találkoztak. A legtöbb helyen — a már említett püspöki körlevelek hatására — az egyházak képviselői jegyzőkönyvekben fejezték ki ellenvéleményüket. A legélesebben a kalocsai Jézus Társaság tulajdonában lévő gimnázium, általános iskola és tanulóotthon államosításakor nyilvánult meg a szembeszegülés. A volt rektor „tiltakozik az intézetek lefoglalása, átvétele, kisajátítása ellen". Tiltakozása tartalmazza a természetjogra, a szabad vallásgyakorlatra vonatkozó közismert egyházi érveket, de nem kevés benne a szélsőséges túlzás sem. Az államosítást az „Isten, állam, demokrácia, alapvető emberi jogok, a becsületes munkások ellen való bűnöknek" minősítve kijelenti ,„hogy csakis a hatalomnak engedve tesz eleget az államosítási feladatoknak.

47 Ehhez hasonló megnyilvánulásokat szerte a megyében szép számmal találunk. A tanítás, az élet mindezek ellenére 1948 szeptemberétől egyre nyugodtabb mederben folytatódott. Az iskolák munkáját közvetlenül már kevésbé zavarták a „vagyon megosztási vizsgálatok", a volt egyházi iskolák közös használatra — főként a vallási rendezvények szempontjából — történő 411 Köznevelés, 1952. 6. 475—527. p. 44 BKmL: Közigazgatási Bizottsági iratok. 07/1948.: A Kecskeméti Népoktatási Kerület Tanfelügyelőjének jelentései. 45 Ua. 40 Uo.: Bács-Bodrog vármegye Főispáni Iratok. 419/főisp. 1948. 47 BKmL: Kalocsai Jézns Társaság Szent István Gimnáziuma iratai. 1947—48. 2 Bács-Kiskun megye múltjából V. 17