Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

—a továbbtanulás érdekében — a VKM rendelete alapján „vendéghallgatóként" készültek fel a magán vizsgára.

28 Az évenként lemorzsolódottak aránya a felső tagozatban megdöbbentő méretűvé vált. Az 1947/48. tanévben az V. osztályosok létszáma a népiskolákban 29 százalékkai, az általános iskolákban 25 százalékkal kevesebb, mint az előző tanév IV. osztásosainak létszáma. A VIII. osztályosok száma pedig mindössze 22 százaléka a nyolc év előtti elsősöknek (ideértve a polgári iskola és a gimnázium megfelelő osztályait is).

29 A lemorzsolódás veszélye — bár egyre csökkenő mértékben — tulajdonképpen végig kísért az általános iskolában egészen napjainkig. Éppen ezért erre még később is vissza kell térnünk. Az iskolák államosításáért folytatott harc Magyarországon a polgári forradalmi átalakulás az élet több területén — így a közoktatásban is — felemás megoldást hozott. Ennek tudható be, hogy Kossuth és Eötvös törekvései csak részeredményeket hoztak, a Tanácsköztársaságot követő ellenforradalmi korszak pedig messze lemaradt az európai polgári államoktól. Az 1945-ben kibontakozó antifasiszta, antifeudális, demokratikus folyamatban mindenki tudta, hogy nem lehet többé a régi szellemben és módon tanítani. A küzdelem első szakasza a demokratikus iskoláért folyt. A 8 osztályos általános iskola megteremtését többen nevezték — joggal — a „közoktatásügy földreformjának". A tényleges földreform is éreztette hatását. Azt ugyanis, hogy a nagybirtokok felosztása után az iskolafenntartásban is részt vállalt az állam. A fenntartással kapcsolatos problémák már nem sokkal a felszabadulás után jelentkeztek. A Bács-Bodrog vármegyei tanfelügyelő jelentéseiből már 1945 végén megtudjuk, hogy „a földbirtokreform végrehajtása során . . . több helyen az uradalmi népiskola fenntartója megszűnt".

30 Az így keletkezett problémákat többféleképpen rendezik. Egyes helyeken az egyházközség, másutt a község vállalta a fenntartást, megint másutt állami kezelésbe került az iskola. Ez utóbbira Kecskemét város irataiban találunk példát, egyházi kezelésbevételről Mélykút esetében tudunk.

31 A továbblépést több, a koalíciós helyzetből fakadó tényező is sürgette. 28 Uo.: Közigazgatási Bizottsági iratok. 67/kb. 1—90/1945. 29 BKmL: Kecskeméti Tarifelügyelőségi iratok: Dél-Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Tankerületi Főigazgatójának iratai. 250—12/1949. 30 BKmL: Közigazgatási Bizottsági iratok. 159/1945. 31 Uo.: Kecskemét város iratanyag 1945—40. 3. köteg 381—1.075/1948.: Kecskemét vároe iskoláinak államosítása.