Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

kola a hozzáfűzött reményeket nem váltotta be, kevés tanulója volt, és közülük is sokan lemorzsolódtak. Nem segített az 1883/84-től bevezetett új tanterv sem, amely megszüntette a 4. osztályt és a gazdasági szaktárgyakat felosztotta a három évfolyam között. A tananyagot 12 év fölötti, 6 osztályt végzett gyermekek számára tervezték. A gazdasági iskola tanulói azonban —- amíg nem működött V—-VI. osztály — csak négy osztályt végeztek, és később is az elemi iskola leggyengébb tanulói közül kerültek ki. Az iskolát a földterülettel együtt felajánlották az államnak. 1895-ben megnyílt az állami földműves iskola, amelyhez elemi iskolai osztályok is kapcsolódtak.

60 A kecskeméti községi iskolák fejlesztése és folyamatos munkája az 1911/ 12-es tanévben a földrengés miatt nem volt zavartalan. Az iskolaépületek legnagyobb része súlyos károkat szenvedett, némelyiket a lakás nélkül maradtak szállásként használták. Ebben a tanévben az egyéb sürgős tennivalók miatt elmaradt a tankötelesek összeírása is. A helyreállítási munkák befejezése után már csak egy tanév volt hátra a békeidőből. Az I. világháború idején a községi iskolák 80%-át lefoglalták hadikórházak céljaira. Az ismétlő iskolákat megszüntették, nem tanítottak minden tantárgyat az elemi osztályokban sem, csökkentett óraszámban, kölcsön kapott épületekben folyt a tanítás. (Pl. a Protestáns Egyesület épületében, az Úri Kaszinó nyári helyiségében, a 48-as Kör Czollner téri házában, a főreáliskolában, az Újkollégiumban, a női ipariskola és az izraelita hitközség termeiben stb.) Iskolai célra csak a máriavárosi, Mátyás- és Kurucztéri iskolák 12 tanterme maradt meg. A tanítók közül sokan hadbavonultak, többen sohasem tértek vissza. A helyettesítéseket a városban és a tanyákon is főleg a tanítónők végezték. A tanítókat gyakran alkalmazták a rekvirálásoknál. A népiskolai tanulókat szederlevél, csalán, hársfavirág stb. gyűjtésére rendelték ki a minisztériumi körlevelek. Ősszel és tavasszal a gazdasági munkák, télen a hiányos ruházat miatt sokan nem jártak iskolába. A gyakran fellépő járványok és a tüzelőhiány miatt hosszú szünetek szakították meg a tanítást.

61 Mindez még az 1918/19-es tanévre is jellemző volt; ilyen körülmények között érte meg a kecskeméti tanítótestület a Monarchia felbomlását, a Nemzeti Tanács megalakulását.

62 Kecskemét oktatásügyének az I. világháborúig elért eredményei tükrözik azt a törekvést, amely ezekben az évtizedekben a város fejlesztésében általában megnyilvánult. 00 A gazdasági felső népiskola működéséről részletesen tájékoztatnak az intézmény 1872—94 között megjelent értesítői, szerk. Máté Sándor ig. «1 Évi jel. a közs. népiskolákról 1913/14—1918/19. 02 A tanítók közül többen kaptak feladatot a Nemzeti Tanács Népjóléti Bizottságánál. A kecskeméti tanítók eskütételére nóv. 12-én került sor. Közs. Isk. sz. ir. 1918. BKmL IV 1907. 11 Bács-Kiskun megye múltjából V. 161