Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

osztályt fejeztek be, előbb az ismétlő iskolai előkészítő osztályokba jártak. Az ismétlő iskola gyakorlati hasznossága érdekében az 1890-es években több törekvés jelentkezett az ismétlők gazdasági jellegűvé alakítására.

57 Az erről szóló minisztériumi körrendelet megjelenése után a kecskeméti iskolaszék bizottságot alakított a gazdasági ismétlő iskolák tervének kidolgozására. Gyakorlóterületként a földműves iskola kertjét és a városi műkertet választották, ahová a tervek szerint heti 2 alkalommal jártak volna ki az osztályok, 2 órás gyakorlatra. Az elméleti kertészeti ismereteket télen a városi tantermekben egy szaktanító és a városi műkertész oktatta volna. A tényleges megvalósítás küszöbén azonban több nehézség merült fel, elsősorban az, hogy a város ellenkező irányában lakók számára a műkert és a földművesiskola területe nagyon távol volt, a 2 órás gyakorlat az odavissza úttal együtt félnapjukba került volna. Az iskolaszók erkölcsi szempontból kifogásolhatónak tartotta, hogy 12—15 éves fiúk és lányok ilyen hosszú utat csoportosan, de felügyelet nélkül tegyenek meg. A városi gazdasági ismétlő iskola életbeléptetését ezért elhalasztották és tervbevették, hogy a város két ellenkező végén 2 külön gyakorlóterületet rendeznek be.

58 A tanyai iskoláknál 1901-ben kezdték meg működésüket a gazdasági ismétlők. A gyakorlati munka csak ott maradt el, ahol váltakozó tanítás folyt, és az ismétlőre csak vasárnap jutott idő, ilyenkor inkább elmélettel foglalkoztak.

59 A gazdasági oktatás céljára a tanítók 1/4 hold területet készítettek elő, a föld minőségének megfelelően szőlővel, gyümölcsfákkal, zöldségfélékkel ültették be, vagy szántóföldi növények számára hasznosították. Az ismétlő iskolai tanításért 100 korona jövedelemkiegészítést kaptak, városi kollégáikhoz hasonlóan. A gazdasági oktatást szolgálta — magasabb fokon — az 1872-ben megnyílt gazdasági felső népiskola. Az első 3 évben általános, a 4. évfolyamon gazdasági szaktárgyakat oktattak (kertészet, szőlészet, gyümölcstermelés, állattartás, földművelés, gazdasági üzlettan, könyvvitel stb.) A város 200 hold földet bocsátott az intézmény rendelkezésére, ebből 1878/79-ben 71 holdon gazdálkodtak és két holdon kísérleti telepet rendeztek be. Az is57 Tanügyi biz. ülés 1895. jan. 18., VKM körrendelet 1896. dee. 16. Voltak tervek a népiskola valamennyi osztályában történő gazdasági oktatásra is: Határozat a népisk. osztályokban a fatenyésztés tanítása tárgyában. Közs. Isk. sz. ir. 1895. jan. 30. Közs. Isk. sz. ir. BKmL IV 1907. Javaslat a Kecskemét pusztai iskolák telkén felállítandó faiskolára s a gyümölcsfatenyésztés tanítására von. (a mg-i és mezőrendőrségi, 1894. évi törvény 45. §-a alapján). Korábban Katona Zsigmond javasolta, hogy a pusztai tanítók földjükön létesítsenek faiskolát, amelyhez a város biztosítson csemetéket. Jkv. 1884. febr. 16. Közs. Isk. sz. ir. 1884. BKmL IV 1907. 58 Jkv. 1898. júl. 27. Közs. Isk. sz. ir. BKmL IV 1907. 59 Kiss József tanító levele 1902. nov. 11. A gyümölcsfák kezelésére vasárnap is szívesen oktatná a gyerekeket, de a rendszeres földmunkáktól megkímélné őket: „hisz az én tanítványaim úgy is jóformán ilyenféle praxist űznek évről évre a Miklós szöllőtelepen rendes gyermeknapszám mellett'' Közs. Isk. sz. ir. 1902. BKmL IV 1907.