Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában
pedagógiában is érződött. Megfelelt ez a forma az 1905-ös tanterv által megfogalmazott népiskolai feladatnak: „A népiskola a nemzet millióinak egyedüli iskolája. Az a feladat háramlik rá, hogy növendékeit valláserkölcsi alapon nevelje, az élet gyakorlati munkájára előkészítse és nemzeti műveltséget adjon nekik, lássa el őket a legelemibb, legszükségesebb ismeretekkel, készségekkel, szoktassa őket munkásságra, nemesítse erkölcsüket, ízlésüket." 53 A kecskeméti slöjdműhelyben a gyalulás, vésés, fúrás-faragás, csapolás tudományát sajátították el a fiúk. Elsősorban fával dolgoztak, kisebb szerszámokat — gereblyét, kalapácsnyelet —, használati tárgyakat, viráglétrákat, madáretetőket készítettek, de legnagyobb mennyiségben — fapuskákat az iskolai zászlóaljak gyakorlatai és díszszemléi számára. Az ekkortájt erősödő hazafias-militarista szemlélettől tehát még a gyakorlati foglalkozás órái sem voltak mentesek. Ismétlő iskolai oktatás a városban előbb csak a fiúk számára volt, a lányok ismétlő iskolai tanítása 1882/83-ban kezdődött. A tanyai iskolákban 1881/82-ben indult meg a lányok és a fiúk számára egyaránt. Bár az ismétlőnek voltak előzményei 54 , nehéz volt a mindennapi iskolával egyenrangúként elfogadtatni. A városi gyerekek közül különösen a lányok számára tartotta fontosnak az iskolaszék az ismétlőt, hiszen a fiúk közül jóval többen folytatták tanulmányaikat felsőbb iskolákban. Kezdetben mégis nagyon kevés lány iratkozott be. Akik viszont jártak, azok sokkal szorgalmasabbak voltak és jobb eredményt értek el, mint az ismétlős fiúk. 55 A tananyag a század végéig az elemi iskolában tanultak ismétlésére szorítkozott. ,,Az olvasókönyv alapján taníttatik a földrajz, történelem, természetrajz és természettan, amennyiben az egyes olvasmányok erre alapul szolgálnak. Külön-külön egyik tárgyat sem lehet tanítani, mert erre a kiszabott idő kevés, s különben is az ismétlő iskolának nem az a czélja, hogy a növendékeket tovább vezesse a tudományokban, hanem hogy az elemi iskolában tanultakat ismételje, összpontosítsa, az elméleti tárgyakat gyakorlativá, a tanulók tudását az életre használhatóvá tegye"— olvashatjuk egy 1894. évi ismétlő iskolai tantervben. 56 Az ismétlő heti 4 órai elfoglaltságot jelentett. Fokozatosan megszervezték az I—II—III. ismétlő iskolai osztályokat. A lányokat és a fiúkat külön tanították. Azok a gyerekek, akik csak 4 elemi 53 Köte, 1975. 83.1. 54 Pl. rk. felső leányiskola ismétlője, ref. ipartanoda ism. iskolája. A rk. vasárnapi iskoláról Zimmermann Jakab rk. népisk. ig. rendszeresen beszámolt. Csak néhány iparos társulat — csizmadia, tímár, szűrszabó, kalapos —• küldte rendesen a tanulókat. Az igazgató több alkalommal kérte a város segítségét az ismétlő iskolázás megszigorításához. Tan. jkv. 1867.1. 715. sz. júl. 18. BKmL 55 Pásthy Károly éves jelentéseiben a fiúkat általában elmarasztalta hanyagságuk, szemtelenségük, rossz eredményeik miatt. 56 Ism. leányiskola tanterve, 1894. Közs. Isk. sz. ir: BKML IV 1907. (Többnyire a Gyertyánffy—Kiss—Radóféle olvasókönyvet használták.)
