Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában
tak, csak a századforduló után, a pusztai osztatlan népiskolák tantervének kiadása után készültek ennek megfelelő' olvasókönyvek a tanyai iskolák számára. Az iskolaszék kiadásai között minden évben tetemes összeggel szerepelt az iskolai könyvtárak gyarapítása, a tanszerek, szemléltetőeszközök, térképek, földgömbök, kísérleti eszközök, fali olvasótáblák, történelmi és természettudományi szemléltető táblák, számológépek, ásvány- és rovargyűjtemények beszerzése. Gyakran a jótékonycélú akciók bevételeit is erre fordították. Az iskolaügy fejlesztésének hívei között is akadtak, akik a szegény gyermekek felruházása mellett tanszerek gyarapítására is adakoztak. 50 1904-ben a fiúk számára — a gyakorlati hazafias és honvédelmi nevelésre hivatkozva — megszervezték az iskolai zászlóaljakat és bevezették a céllövészet oktatását. 51 Az 1905-ös népiskolai tanterv bevezetése a magyar nyelvi órák számának növekedését és a kézimunka oktatásának országos méretű megszervezését eredményezte. (Ugyanakkor a természettudományi tárgyak óraszáma csökkent.) Kecskeméten ekkor már javában folyt a gyakorlati oktatás előkészítése. A tanítótestület 1905-ben terjesztette elő a slöjdműhely létrehozására vonatkozó kérését. 52 A slöjd a finnek kezdeményezése volt a múlt században; lényege a gyermekek által, gépek nélkül, adott nyersanyagból, meghatározott tárgyak készítése, a kézügyesség fejlesztése. A magyar pedagógusok 1875 után kezdtek érdeklődni e gyakorlati oktatás iránt, s több tanulmányút és tapasztalatcsere eredményeként hatása a magyar Dékány Rafael: Kecskemét sz. kir. város és vidékének földrajza az elemi iskolák III. osztálya számára. Kecskemét 1880. Kerekes József: Véleményes javaslat a magyar nyelv tanítása érdekében in PPSK vm Hiv. Tanítótestület Évkönyve 1894—95. Kecskemét, 1895. Kerekes József: Szépírási szabályok, 1889. (Közs. Isk. sz. ir. BKmL IV 1907.) 50 Azok a könyvkiadók és könyvkereskedők, akiktől rendszeresen vásároltak — pl. Fekete Mihály, Singer és Wolfner, Dolinái Gyula stb. — időnként ajándékba is adtak térképeket, könyveket. A gyerekek tankönyvekkel, tanszerekkel való ellátására az iskolaszék figyelt. A szegény gyermekek névjegyzékét minden évben elkészítették, számukra ruhákat és tankönyveket osztottak ki. Mindezt az iskolai költségvetésből és az adakozó intézmények és magánszemélyek — pl. Rongyos Egylet, Jótékony Nőegylet, Kecskeméti Takarékpénztár Egylet stb. — támogatásaiból fedezték. A szegénysorsú, jótanuló gyerekek támogatására több alapítvány is szolgált, pl. Kovács László-, Böszörményi-, Pásthy-alapítvány. A Rongyos Egylet és a Jótékony Nőegylet karácsonykor és más ünnepeken megajándékozta a szegény gyerekeket. A vizsgákon a gyerekek között kiosztott jutalomkönyveket is főleg ezek az egyesületek ajánlották fel az iskolaszéknek. 51 Az indítványozó Balogh Dénes tanító volt. A zászlóaljak bevezetésének célja: „hogy népiskolai tanulóink testi és erkölcsi nevelése erős kapcsolatba kerüljön a hazaszeretet és honvédelem erényeire való neveléssel". A testnevelés tanítása teljesen katonai gyakorlatok alapján történt, a felsőbb osztályok céllövészetet is tanultak. Isk. sz. jkv. 1904. júl. 26. Közs. Isk. sz. ir. 1903—1905. BKmL IV 1907., valamint: Évi jelentések a népiskolák működéséről, szerk. Kerekes József népisk. ig., 1904-től. 52 Évi jelentések, valamint Isk. sz. jkv. 1905. márc. 25. Közs. Isk. sz. ir. 1903—1905. BKmL IV 1907.
