Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

az akkori politikai helyzet is magyarázza. A kormányzó párt akkor még a Kisgazdapárt. Az SZDP szintén jelentős politikai tényező. Ezeknek a pártoknak is megvolt a többé-kevésbé megfogalmazott közoktatási programjuk. Az SZDP XXXIV. kongresszusán akcióprogramjába is felvette közoktatási és népnevelési alapelveit: ,,. . . demokratikus és szociális szellem, önálló, szabad jellem, az emberiség nemzeti és nemzetközi egymásrautaltságának és együttműködésének tudata."

25 Az említett hiányosságokat csak tovább növelte az 1945/46-ban fellendült továbbképzés lanyhulása, és az 1947-ben indult — kizárólag szakmai —pedagógusképzés sem sokat változtatott a helyzeten. Az 1947-ben indult, úgynevezett „szakosító" tanfolyamok elsősorban — a hiányzó szaktanárok gyors pótlását szolgáló — mennyiségi változást hoztak. A szakosító tanfolyamokon 1947 nyarától évente 350—400 pedagógus vett részt Bács-Kiskun megye mai területéről.

26 A pedagógusok ideológiai továbbképzésének érdemi megoldása ebben az időben még várat magára. A politikai és ideológiai tisztánlátás hiánya a pedagógiában 1947 körül egyre inkább érezhetővé vált. A problémákat csak az 1948 után bekövetkezett lépések szüntették meg. Ezek viszont már az MKP programja alapján sorra kerülő intézkedések közé tartoznak. Az 1946-os általános iskolai tanterv és óraterv végrehajtása sem volt zökkenőmentes. Amennyire látványos az első pillanatban az V—VIII. osztályos óratervben a 13 kötelező tantárgy mellett a 8 választható, annyira vegyes értékű volt a gyakorlatba való áttétel. Részben a tárgyi feltételek hiánya, főleg pedig a szaktanárhiány miatt a legtöbb iskolában a gazdasági gyakorlatok és a háztartási gyakorlatok volt az egyetlen választható tantárgy. Az idegen nyelvek választásánál sem volt jobb a helyzet. Az élő idegen nyelvek tanítását vagy a latin nyelv oktatásának továbbélését kifejezetten az elődiskola személyi feltételei és tradíciói határozták meg. Ez magyarázza, hogy amai Bács-Kiskun megye területén az idegen nyelvet tanuló 5785 általános iskolás 87 százaléka németet, 9 százaléka a latin nyelvet tanulta, és mindössze 4 százaléka az angol, orosz, horvát vagy francia nyelvet.

27 A 6.650/1945. M. E. sz. kormányrendelettel létesített 8 osztályos általános iskolának még hosszú évekig a legnagyobb gondja a rendszertelen iskolába járás. Az 1946—1948-as években a leggyakoribb távolmaradási ok, hogy a „14—15 éves fiatalkorúak kenyérkeresetre vannak utalva". Ezek közül sokan 25 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai. 1944—1948. 1907. 114. p. 20 BKmL: A Kecskeméti Tanfelügyelőség iratai: Dél-Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Tankerületi Főigazgatójának iratai. 250—9/1949. 27 BKmL: Közigazgatási Bizottsági iratok. 131/1947: A Kecskeméti Népoktatási Kerület Tanfelügyelőjének havi jelentései.