Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

napi és az ismétlő, a városi és a tanyai iskolák között. A városi elemi iskolai tankötelesek közül beiratkozott és iskolába járó tanulók aránya 95% fölé emelkedett, ez a városok között is nagyon magas színvonalat jelentett ; gyakorlatilag tovább nem is lehetett növelni, hiszen ekkor már csak a nagyon szegények és a fogyatékosok nem jártak iskolába. Az ismétlőkben ez az arány megközelítette a 80%-ot. A korábbi 18%-kal szemben a tanyai tanköteleseknek csaknem 70%-a járt elemi és ismétlő iskolába. Ezt az eredményt tovább fokozni a körülmények miatt lehetetlen volt. A század végén még mindig 1700—1800 gyereket tartottak számon, akik nagyon távol laktak az iskolától. A tanyai tankötelesek száma rohamosabban nőtt, mint a városban lakóké. A tankötelesek számához viszonyítva legkisebb arányban a katolikus gyerekek iratkoztak be, mivel a tanyák lakossága elsősorban a katolikus felekezet híveiből állt. Az összes beiratkozott között természetesen így is a katolikusok voltak túlnyomó többségben. (Lásd 6., 7. sz. táblázatokat.) A beiratkozott gyerekek közül kezdetben általában 14% kimaradt. Ez a szám a városban fokozatosan csökkent, a tanyákon azonban a korszak végéig magas volt a kimaradók aránya. Az 1 főre eső évi mulasztások összege a tanyákon csaknem kétszerese volt a városinak. A gyakran előforduló járványos betegségek mellett a téli hideg és a járhatatlan utak jelentették a fő indokot. A tanyákon sűrűbben előfordult az is, hogy mezőgazdasági munkára fogták a gyerekeket, és emiatt mulasztottak. A községi iskola működésének kezdetén a városban és a tanyákon egyaránt jellemző volt, hogy a tanulók többsége I. osztályos volt. Sokan elégtelen eredményeik miatt nem mehettek felsőbb osztályba, másokat pedig az I—II. osztály elvégzése után kivettek az iskolából. így a felsőbb osztályokban tanított tantárgyakig — mint pl. történelem, alkotmánytan, természettudományi tárgyak —- kevesen jutottak el. Az iskoláztatás megszigorítása és az oktató-nevelő munka színvonalának emelése azt eredményezte, hogy a népiskola felsőbb osztályait is egyre többen végezték el. (Lásd 5. sz. táblázat.) Az I. osztályok eredményes működését az iskolaszék, a népiskolai igazgató és a tanítók különösen fontosnak tartották. Kecskeméten 1883-ig csak I—IV. osztály működött, a népoktatási törvényben előírt I—VI. osztály helyett. A tanfelügyelő figyelmeztetéseire az iskolaszék azt az indoklást adta, hogy a hat osztályú elemi iskola megszervezése Kecskeméten nem célszerű, mert akkor a felső népiskolába, a polgári leányiskolába és a középiskolákba kevesebben mennének, ezek pedig kétségtelenül magasabb színvonalúak, mint az elemi iskola V—VI. osztályai.

45 Ugyanakkor kezdetben előfordult, hogy a 6 évi tananyagot 4 évre elosztva 45 Jkv. 1878. márc. 12. Közs. Isk. sz. ir. 187Ö—79. BKmL IV 1907.