Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában
természetes dologgá tenni, a felsőbb osztályosoknál —különösen a lányoknál — azonban továbbra is problémát jelentett. 43 1896-ban — a közigazgatási bizottság és a Vallás- és Közoktatási Minisztérium rendelete alapján — a város szabályzatot adott ki a tankötelezettség érvényre emelése tárgyában. A szabályzat ismételten felhívta a figyelmet az 1868. évi XXXVIII. te. első részére, amely szerint a szülők vagy gyámok minden 6—12 éves gyermeket kötelesek a mindennapi, a 12—15 éveseket pedig az ismétlő iskolába járatni. Az iparosok 12 évnél fiatalabb tanoncot nem vehettek fel, és tilos volt szorgalmi idő alatt pásztorként alkalmazni 12 év alatti gyerekeket. Rendkívüli esetben a népiskolai igazgató adhatott felmentést az iskolázás alól, de csak 1 évre. Ha az igazgató megtagadta a felmentést, akkor a tanév első 3 hónapjában hetenként 1 alkalommal tanácskozó 5 tagú iskolaszéki bizottsághoz lehetett fellebbezni. Azok a tanyai gyerekek, akik 4 kilométernél távolabb laktak az iskolától, mentesültek az iskolábajárás alól. A népiskolai igazgató a be nem íratkozottak névsorát beterjesztette a városi tanácshoz, a szülők figyelmeztetése és a fokozatosan emelkedő pénzbírság behajtása a tanács hatáskörébe tartozott. (1. alkalommal 50 kr, a 2. figyelmeztetés után 1 Ft stb.) A tanítók mulasztási naplót vezettek. A városban havonta kétszer, a tanyai tanítók havonta egy alkalommal tájékoztatták a hiányzókról az igazgatót, aki a névsort továbbította a városi tanácshoz. (A bírságokat a nyugdíjalapra be nem hajtható 15 krajcárok pótlására és az ifjúsági könyvtárak gyarapítására fordították.) A szabályzat szerint a városban szeptember 10-ig kellett megtörténni a beiratkozásoknak, a tanév szeptember 11-től június végéig tartott, az ismétlő iskolákban május végéig. A tanyai iskolákban hivatalosan október közepén kezdődött a szorgalmi idő és május közepén fejezték be a tanítást. 44 1879/80-ban a városban a 6—12 éves tankötelesek 72,5%-a járt iskolába, illetve iratkozott be. (Lásd 3., 4. sz. táblázatokat.) A tanyákon ez a szám alig haladta meg a 18%-ot. A városi ismétlő iskolákban a 12—15 éves tankötelesek 33,5%-a tanult. Tanyai ismétlők ekkor még nem voltak. Az iskolák fejlesztése és a szigorú felügyelet eredményeként az I. világháborúig fokozatos javulás mutatkozott. Valamennyi tankötelest figyelembevéve a beiskolázottak aránya jó színvonalú volt. De jelentős különbségek voltak a minden43 ,,. .. a lányok a III. de még inkább a IV. osztályban már messze hátramaradtak az előirányzott számtól. Ennek okát azon, a szegényebb néposztály között általánosan elterjedt törekvésben találhatjuk, hogy az ez osztálybeli lányokat, ha 10-ik évüket elérték, el szokták szegődtetni, s továbbá azon felfogásban, hogy a lány gyermeknek nincs annyi ismeretre szüksége, mint a fiúknak." Pásthy K. népiskolai ig. jel. 1880. okt. 13. Közs. Isk. sz. ir. 1879—1887. „Leghiányosabban iratkoztak be azok a leányok, kiknek a 4-ik osztályba kellett volna beiratkozniuk. Általában a lakosság a leányok iskoláztatására kevesebb gondot fordít, mint a fiúkéra." Pásthy Károly népiskolai ig. jel. 1892/93-ról. Közs. Isk. sz. ir. 1889. 18. 1. BKmL IV 1907 44 Kecskemét tli város szabályzata a tankötelezettség érvényre emelése tárgyában, Kecskeinét, 1890.