Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában
A pedagógusok megbecsülése megnyilvánult az időnkónt adományozott kitüntetésekben, hivatalos elismerésekben, és a lakosság ragaszkodásában is. 41 Természetesen szép számmal találkozunk ellenkező példákkal is. A tanítók ós a szülők nézeteltérései, a tanítók fegyelmi ügyei többnyire a gyerekekkel való bánásmóddal és a tanítók magánéletével, erkölcsi magatartásával kapcsolatosak. 42 Általában azonban megállapíthatjuk a kecskeméti tanítótestületről, hogy jól képzett, hivatásukat szerető pedagógusokból állt, akik — ezt gyakran hangsúlyozták — nagyon fontosnak tartották az elemi iskolában végzett lelkiismeretes munkát, mert az a tanulók csekélyebb részénél a további képzés alapját jelentette, a nagy többség esetében pedig az alapműveltség intézményes formában történő elsajátításának lehetőségét és egyben lezárását is. A tankötelezettségi törvény megvalósítása és az iskolák tartalmi munkája A tankötelezettségi törvény végrahajtása érdekében az iskolaszék és a városi törvényhatóság jelentős intézkedéseket tett. 1880-tól a tankötelesek pontosabb számontartása céljából minden nyáron elvégezték a gyerekek házról-házra történő összeírását. (Lásd 2. sz. táblázat) A tanévkezdés és a beiratkozás időpontját ősszel plakátokon és dobszóval történő hirdetés útján közölték a lakossággal. A beiratkozások kezdetben sok nehézséggel jártak, a szülők egy része csak többszöri felszólításra íratta be gyermekét, s gyakran előfordult, hogy még november-decemberben is akadtak beiratkozok. Az I—II. osztályosok rendes beíratását néhány év alatt sikerült megszokott, 41 Az áthelyezett tanítók visszahelyezését gyakran kérte a lakosság az iskolaszéktől. Néhány jeles kecskeméti tanítót — mint Pásthy Károly, Böszörményi Mihály — különösen nagy tisztelettel öveztek. A tanítókról ált.: Évi jelentések a népiskolák működéséről 1878—1918. Böszörményi Mihályról, Váry Lajosnérói, Pásthy Károlyról Váry István: Emlékezzünk régiekről Kecskemét, én. 9—10., 34—36., 69—72. 1. 42 A fegyelmi ügyek leggyakoribb témái : a tanító csúnya írás miatt széttépte a gyerek füzetét, ostornyéllel, nádpálcával büntetett, elhanyagolta a tanítványokat, ajándékot kért, eetig bezárta a tanulót büntetésből, gorombán beszélt, kollégák összeszólalkoztak a tanítványok előtt stb. Az illető tanítókat az iskolaszék figyelmeztetésben részesítette, súlyosabb esetben a közigazgatási bizottság tárgyalta a fegyelmi ügyet és általában pénzbüntetést rótt ki. Különleges ügy volt Mendel Gáspár monostori tanítóé, aki közegészség elleni kihágást követett el: trachomát gyógyított és láz elleni porokat adott a rászorulóknak. Figyelmeztetésben részesítették. Más alkalommal cselédjének állítólagos elcsábításáért jelentették fel. Jkv. 1899. júl. 18. Közs. Isk. sz. ir. 1899—1901., Kiss Boldizsár félegyházi plébános levelei 1900. okt. 10., okt. 20., Mendel (láspár levele az iskolaszékhez 1900. okt. 20. Közs. Isk. sz. ir. BKmL IV 1907. A környéken élők még ma is emlegetik Mendel Gáspár tanítót, a bugaci népdalénekesek pedig gyakran előadják ,, Mendel Gáspár balladáját."
