Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

nek járó folyóiratokat és szakkönyveket, amelyek között megtalálhatók voltak a kor legszínvonalasabb pedagógiai, történelmi, néprajzi, természettudományi munkái. A havonta megrendezett tanítói konferenciákon elméleti és módszertani előadások hangzottak el. A különböző témákban elmélyültebb kutatást folytató tanítók itt olvasták fel dolgozataikat, itt mutatták be az új tankönyveket, az oktatásban is jól használható egyéb könyveket vagy szemléltetőeszközöket. Az egyes tantárgyak tanítására, a használandó tankönyvekre és a tananyag havi beosztására vonatkozó elképzeléseiket is ezeken az összejöveteleken egyeztették. Ismertették óravázlataikat, és gyakoriak voltak a mintatanítások is. Nagy történelmi évfordulókon megemlékezéseket tartottak, és nem feledkeztek meg azoknak a kollégáknak a megünnepléséről sem, akik kiváló eredményt értek el, jubileumot ünnepeltek vagy elismerést, kitüntetést kaptak. A pedagógusok országos méretű megmozdulásaira, felhívásaira mindig pozitívan reagáltak, kifejtették véleményüket szakmai és érdekvédelmi kérdésekben, gyűjtéseket rendeztek jeles személyek szoboralapjaira, gyermekintézményekre; néprajzi kutatómunkát végeztek a kecskeméti múzeum és az országos tanszermúzeum részére. A községi tanítók résztvettek a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Tanítótestület munkájában is. (Az egyesület alakuló közgyűlése éppen Kecskeméten volt 1874-ben.) A kecskeméti tanítók közül az országos pedagógiai közéletben is többen jelentős szerepet játszottak. Néhányan — a városi és tanyai tanítók egyaránt — értékes, elemző cikkeikkel nemcsak a helyi, hanem az országos sajtóban, szaklapokban is gyakran jelentkeztek. Közismert volt tankönyvírói és ismeretterjesztő munkásságuk is.

39 1910-ben az Országos Közművelődési Tanács felhívására több kecskeméti tanyai tanító analfabéta-tanfolyamot szervezett. A városban rendszeressé váltak a vasárnap délutáni vetítettképes ismeretterjesztő előadások, melyeket az Okollégiumban tartottak. A tanítók szakmai fejlődését szolgáló továbbképzéseket, tapasztalatcseréket, tanulmányutakat az iskolaszék tőle telhetően támogatta.

40 39 Molnár Imre ABC- és Olvasókönyvet, Tormássy Sándor Szülőföldismeret.. . címmel földrajztankönyvet és vezérkönyvet írt, Szentmiklóssy Sámuel Nép számára szánt olvasmányok címmel ismeretterjesztő munkát. A tankönyvírásnak hagyományai voltak már Kecskeméten, korábban elemi iskolák számára többek között Zimmermann Jakab, Bátky Károly könyvei jelentek meg. A Néptanítók Lapjában megjelent többek között Faragó Sándor tanyai tanító írása: A magyar alföldi tanyaiskolák szervezése érdekében. (1808. máj. 28.) Gyakran írtak cikkeket Dömötör Sándor, Pásthy Károly, Vary Lajos, Tormássy Sándor. Tormássy Sándor megírta a Pest megyei tanítótestület történetét, Pásthy Károly a polgári leányiskola, majd Kecskemét város közoktatásügyének történetét. 40 Legnevezetesebb volt Pócsy Blanka 1910. évi finnországi tanulmányútja, amelyhez egész évi szabadságot kapott.