Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

ez csak rövid ideig volt érvényes. A századfordulón már nem tartoztak a jól fizetett tanítók közé. A tanítói javadalmazásról szóló 1907. évi XXVII. tc. megjelenésekor a városban lakbérrel és korpótlékkal együtt 1800 korona volt a tanítók havi jövedelme, a tanyai pedagógusoké — földhasználaton kívül — 800-1000 korona. Az iskolaszék több alkalommal folyamodott a városi tanácshoz drágasági pótlék, fizetésemelés ügyében. „Hiedelem, hogy a kecskemétiek az ország legjobban fizetett tanítói. Már 15 éve nem azok/' — írták az 1907. júliusi előterjesztésükben, s példákkal támasztották alá megállapításaikat, majd így folytatták: „Kecskemét th. város elemi népiskoláiban olyan tanítótestület működik, mely a hivatását nemcsak híven teljesíti, hanem az ország legtöbb nagy városának tanítói karával minden tekintetben megállja a versenyt is. Ez a testület a jövőben is meg fogja érdemelni azt a jóindulatú gondoskodást, mely helyzetének javítását célozza."

37 A városi tanítótestület 1910-ben és 1911-ben újabb kérvénnyel fordult a városhoz, s hasonló kéréssel léptek fel a pusztai tanítói kar tagjai is. Jelentősebb rendezésre azonban ekkor nem kerülhetett sor. A kecskeméti tanítók nyugdíjának emelését — 1800-ról 1900 koronára — a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államsegéllyel tette lehetővé. A tanítók pillanatnyi anyagi problémáin igyekezett segíteni a Kecskeméti Tanítók Önsegélyegylete, amely 1904-től működött. Bevételei a tagdíjakból, rendezvényekből, jótékonycélú előadásokból származtak s ebből segélyezték a tanítók özvegyeit, árváit, nyújtottak kölcsönt a tantestület tagjainak házasodáskor vagy más rendkívüli esetben. Más városok és falvak számtalan példát szolgáltattak ebben az időszakban a tanítók különféle jövedelemkiegészítési módjaira. 1896-ban a minisztérium is hozzájárult, hogy a tanítók például a pénzintézeteknél — különösen a hazai szövetkezetek hitelintézeteinél — könyvelői teendőket végezzenek. A kecskeméti tanítók többsége nem vállalt mellékfoglalkozásokat. A tanyai tanítók 2 hold földet műveltek, de ezt nem pusztán anyagi megfontolásból, hiszen kötelességük volt a kertek, faiskolák gondozása és a gyakorlati gazdasági oktatás vezetése. Egyéb, nem a tanítással kapcsolatos elfoglaltság csak kivételként fordult elő.

38 Nagy gondot fordítottak a tanítók önképzésére, továbbképzésére. Az ifjúsági könyvtárak mellett kialakították és rendszeresen gyarapították a tanítói szakkönyvtárakat. Kisebb könyvtár minden tanyai iskolában volt. A városi tanítók számára a 3 kerületi iskolában helyezték el a tantestületek 37 Az iskolaszék tájékozódása szerint Sopron, Újvidék, Debrecen, Pozsony tanítói — a kezdők is —2000 korona feletti fizetést kaptak. A közs. isk. sz. előterjesztése 1907. júl. 10. Közs. Isk. sz. ir. 1907. BKmL IV 1907. 38 Pl. az ágasegyházi pusztai tanító végezte a halottkém teendőit. Isk. sz. tanügyi biz. jel. 1895. márc. 7. Közs. Isk. sz. ir. 1894—95. BKmL IV 1907.