Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

azt jelentheti, hogy „csaknem minden iskola a tanév elejére kitakarítva, többé-kevésbé rendbehozva nyitja meg kapuit".

20 A háborús károk helyreállításáról azonban még az 1949-es tanfelügyelői jelentésekben is olvashatunk. Az országban ekkor általánossá vált társadalmi megmozdulás — a „Dolgozók az iskoláérf'-mozgalom — a megyében is nagymértékben hozzájárult az iskolák helyreállításához és működési feltételeik javításához. A Kecskeméti Népoktatási Kerületben például a 901 használhatatlan épületből 645 tantermet állítottak helyre társadalmi összefogás segítségével.

21 Az általános iskola új tanterve az 1946/47-es tanévtől lépett érvénybe. A tanterv méltatói joggal nevezik azt az „.egység" és „minőség" szempontjából tartalmában és szemléletében korszerűnek. A régi gimnáziumot, polgári iskolát és a népiskola megfelelő osztályait egységes szerkezetbe csakis új tantervvel lehetett foglalni. Nagy szükség volt már az új tantervekre, mert egyre több jelzés futott össze a nevelési gyakorlat anarchikus, helyenként antidemokratikus voltáról vagy éppen a nemzeti gyűlölködés, a nacionalizmus és a fasiszta maradványok hatásáról. Egyaránt megtalálhatjuk az említett jelenségeket az iskolai munkát irányítóknál és az azt végző pedagógusoknál. 1946 júliusában a budapestvidéki tankerületi főigazgató hivatalba lépésekor a terület valamennyi intézményéhez írott körlevelében például ez olvasható: „Nevelési eszményünk: a jellemes, bátor, tudatos, gondolkodni tudó, függetlenségünket féltő művelt ember. Égessük belé minden tanítványunk lelkébe az elfelejtett ősi jeligét: Ne bántsd a magyart! — és ennek új, ma különösen időszerű változatát: Ne bántsuk egymást magyarok!"

22 Az 1946-os tanterv, ha több szempontból kifogásolható módon is, az ilyen és ehhez hasonló nézetek ellen fogalmazta meg a következőképpen az általános iskola célját: „Az általános iskola feladata, hogy a tanulót egységes, nemzeti műveltséghez juttassa, mindenirányú továbbnevelésre képessé tegye, és közösségi életünk tudatos és erkölcsös tagjává nevelje."

23 A túl általánosra sikerült célmeghatározás természetes, de egyúttal sajnálatos következménye is, hogy nem volt kellő hatással az iskolai élet gyakorlatára. Nem csupán a tantervi, nevelési cél általánosságából következik, de mindenesetre erre is visszavezethető a kecskeméti angolkisasszonyok évköyvében található megfogalmazás: „A magyar vezetőszerepre hivatott a Dunamedencében . . . [függetlenségéért] keményen megharcolt."

24 A célmegjelölés többféle értelmezését, az előbb ismertetett jelenségeket 20 BKmL: A Kecskeméti Népoktatási Kerület Tanfelügyelőségének iratai. 1947. 21 Művelődésügyünk, 24. 1975. 6. p. 22 BKmL: Közigazgatási Bizottság iratai. 131/1946: A Budapestvidéki Tankerületi Főigazgató 1940. júl. 15-i levele. 23 Tanterv az általános iskola s/ámára. 1946. 15. p. 24 Angolkisasszonyok Értesítője 1940—47. 5. p.