Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

nek könnyítésére 1884-ben az államilag segélyezett polgári leányiskolánál egy segédtanítói állást szerveztek. 1897-ben került sor a megnövekedett népiskolai igazgatói feladatok kettéosztására. Ezentúl a mulasztók és a be nem iratkozott tankötelesek nyilvántartásával, felmentési ügyekkel és a 6—15 évesek összírásával Kerekes József állandó helyettes tanító, helyettes igazgató foglalkozott. Pásthy Károlyra maradt a népoktatás szellemi irányítása, az iskolák látogatása, a tanítók ellenőrzése, a tanítótestület személyi ügyei.

20 Az általa szerkesztett, a népiskolák működéséről szóló havi és éves jelentések a helyi iskolatörténet legfontosabb forrásai közé tartoznak. 1904-ig végezte ezt a tevékenységet, ekkor lemondott igazgatói megbízatásáról. Helyettesét, Kerekes Józsefet 1907-ben választották meg felügyelő igazgatóvá. Ugyanakkor választottak először kerületi iskolai igazgatókat Bíró Ádám, Balogh Dénes és Bérezi József személyében. A pusztaszeri iskolák élére 1912-ben került igazgató-tanító, Tájcsik Ferenc. Állami felügyelet szempontjából Kecskemét a Pest megyei királyi tanfelügyelőség hatáskörébe tartozott. 1899-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Kecskemét székhellyel tanfelügyelői kirendeltséget létesített. A kirendeltség feladata Kecskemét, Félegyháza, Halas városok, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részének tanügyi vezetése és a tanfelügyelői teendők ellátása volt.

21 Az iskolafejlesztés eredményei az I. világháborúig A községi iskola örökölte a felekezetektől átvett iskolaépületeket, amelyek nem voltak elegendők a tankötelesek elhelyezésére és többségük iskolai célra sem volt alkalmas. Az iskolák bútorzata, tanszerekkel, szemléltetőeszközökkel való felszereltsége is sok kívánnivalót hagyott maga után. Az iskolaszéki tagok felügyelő látogatásaikról szóló jelentéseikben leggyakrabban a tantermek zsúfoltságát hangsúlyozták.

22 1875-ben — amikor 1000 növendék járt a községi népiskolába — még mindig csak 12 tanterem állt rendelkezésükre, s ezek között a tanulók száma nem is egyenlően oszlott meg. 1876-ban bizottság vizsgálta az iskolák helyzetét. Előterjesztésükből kiderült, hogy egyes tanítóknál a maximálisan megengedhetőnek 2—3-szorosa 20 Kiv. Kmét város 1897. jún. 23-i tvhat. biz. jkv.-bőt. Közs. Isk. sz. ir. 1890—98. BKmL IV 1907. 21 Tanügyi biz. ülése, 1899. júl. 13. Közs. Isk. sz. ir. 1899—1901. BKmL IV 1907. 22 Pl. a budai utcai vegyes iskolába látogató iskolaszéki tag feljegyezte, hogy ,, ... a felettébb szorosan egymáshoz szorult fiú s leánygyermekek között a legéberebb felügyelet daczára is immorális jeleneteket kell tapasztalnia". Az iskola legfeljebb 40—45 tanuló számára elég, de 70-en zsúfolódtak össze benne. Intézkedést kért a lányok áthelyezésére. Laukó Károly jelentése 1873. jan. 23. Közs. Isk. sz. ir. 1872—75. BKmL IV 1907. Váry Lajos : A községi népiskolák gondozásáról. Kecskemét 1875. máj. 21. III. évf. 12. sz. 2—3.1.