Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

a létszám, máshol pedig egészen alacsony.

23 Az egyenletesebb elosztás céljából megtervezték a tanulók felvételénél alkalmazott területi beosztást. Ez természetesen csak a gondok árnyalatnyi enyhítését eredményezte. Nem javított a helyzeten a katolikus iskolák átvétele sem, hiszen azokat is a többihez hasonló zsúfoltság jellemezte. A községi iskola működésének első éveiben — átmeneti megoldásként — magánházakat vásároltak és alakítottak át iskolai célra. Az 1880-as évek elejétől folytak a városban a nagy iskolaépítkezések. 1881/82-ben vették használatba az I. kerületi 12 tantermes iskolát (ma Petőfi Sándor Általános Iskola), amely az első népoktatási célra tervezett, korszerű, tágas épület volt. A város belterületén 1882-ben magánház átalakításával újabb 4 tantermes iskolát adtak át rendeltetésének, majd 1887/88-ban egy 8, 1893/94-ben pedig egy 10 tantermes iskolában kezdhették meg a tanítást. Közben 1892-ben a Muszáj külváros is tágas tanteremmel és tanítói lakással gyarapodott. Mindez lehetővé tette, hogy az egykori felekezeti iskolákban és a város által bérelt, iskolai célra alkalmatlan épületekben fokozatosan megszüntessék a tanítást, s ezzel együtt az osztályok szétszórtságát is. Az elemi oktatás anyagi feltételeinek jelentős fejlesztése mellett az oktatás más területein is komoly előrelépések történtek. Az 1875-től működő polgári leányiskola számára 1886-ban egy régi épületet átalakítottak és mellé új szárnyat építettek, 1899-ben pedig átadták a színház közelében felépített új polgári iskola épületét. 1882-től a polgári leányiskola mellett elemi leányiskola is működött. Jelentős városi beruházás eredményeként, 1872ben kezdte meg működését a gazdasági felsőnépiskola,

24 1885-ben a női ipariskola, 1883/84-ben az alsófokú ipariskola, amely később kereskedelmi osztályokkal is bővült. 1900-ban megnyílt a siketnómák és vakok intézete, 1910-ben a városi felsőkereskedelmi iskola. Sajátos problémát jelentett a város és az iskolaszék számára a Kecskemét nagy kiterjedésű határában szétszórtan lakó tankötelesek iskoláztatása. A községi iskolák első tanévében a tanyákon 10 iskola volt, részben saját, 23 Pl. Molnár Imre 110, Predics János 125, Kecskés Pál 187, Faragó Sándor 120, Sárközy István 105, Ballá István 198 gyereket tanított egy teremben, ugyanakkor pl. a templom utcai (Czollner tér) iskolában 12—28 volt a létszám. Jkv. 1876. szept. 13. Közs. Isk. sz. ir. 1876—79. BKmL IV 1907. Ekkor létesítettek iskolát a halasi kapu közelében, amely azonban később sok gondot okozott, mert — mint Gyenes Imre rk. egyh. tan. főgondnok írta az iskolaszékhez — „ollyatén két tőszomszédház közötti épületben van elhelyezve, mellyekben fajtalan életű személyek tartatnak, kik nyilvános szemérmetlen magukviseletével a felnőt teknek is nagymérvű botrányul szolgálnak. . ." Gyenes Imre levele 1881. jún. 26. Közs. Isk. sz. ir. 1880—82. BKmL IV 1907. 24 A gazdasági felső népiskola 1894-ben megszűnt, ugyanakkor megnyílt az állami földműves népiskola. 1900ban vincellériskola is nyílt az állami szőlőtelepen (Miklós-telep) 10* 147