Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig
adottságok azonban csak nagyon kevés helyen megfelelőek. 1784-ig csak Bácsalmáson, Nagybaracskán, Csatalján, Jánoshalmán, Katymáron és Hercegszántón vezették be az új rendet. A helyettes tanfelügyelő első felterjesztésében a tanításhoz szükséges segédeszközöket — fali és kézi abc, táblák, kézikönyvek — hiányolja. Buzgalmára jellemző, hogy az 1780. év végére sikerült mindezt beszereznie. Ki is osztotta a községeknek, azok azonban még 1782. szeptemberében sem térítették meg az előlegezett összeget. 34 Hogy miből mennyit kapott egy-egy község, arról nincsenek feljegyzések. Az első tankönyvek nagy része Felbiger osztrák apát munkáinak a fordítása volt. A királyi rendelet szerint a tankönyveknek két nyelven, egyik hasábon németül, a másikon magyarul, vagy valamely más, Magyarországon élő nemzetiség n3 T elvén kellett készülnie. így készült el az ÁBÉCÉ és az Olvasókönyv 1777. decemberére, de csupán 3000—3000 példányban. Az 1770—7l-es összeírások szerint 2845, de valójában 4000 népiskola volt Magyarországon. 35 Ebből kiszámítható, mennyi tankönyv jutott egy-egy iskolának, — ill. egj^általán jutott-e ? Később némileg megjavult a tankönyvkiadás. 1779-ben az ABC könyveteké a nemzeti iskoláknak hasznokra, majd Az ékesírásnak a nemzeti oskolákra alkalmaztatott eleji című tankönyvek jelentek meg Révai Miklós tollából. Áruk csak másfél krajcár volt, de iskoláinkban nemigen volt található belőlük. Az árakkal manipuláltak is néhol, mert a Helytartótanács 1785. évi 16 436.sz. rendelete arról intézkedik, ügyeljenek az illetékesek, nehogy a könyvárusok a jelzett árnál drágábban árusítsák a könyveket. Az árat egyébként feltüntették a címlapon. Uj tanítási módszerrel is találkozhatunk már, ám egyelőre csak az utasításokban, nem pedig a vizitákban. Az előírás úgy szól, hogy a gyermekek saját szavaikkal is mondják el a tanult leckét. A hagyományos módszerek azonban még sokáig tovább éltek. A Ratio a gyarmatosítás és a németesítés egyik eszközét, a német nyelv kötelező oktatását vezette be. A Helytartótanács 1784. június 17-én kelt rendelete még azt is kimondta, hogy attól fogva németül nem tudó tanítót az elemi iskolákban ne alkalmazzanak. A rendelkezés országosan alig volt keresztülvihető, de a kalocsai egyházmegyében nem jelentett különösebb gondot. A lakosság tekintélyes hányada ugyanis német anyanyelvű volt. Tiszta német község volt Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar; a többi helységekben a németek a magyarokkal ós a délszlávokkal együtt laktak. 34 Васз-Bodrogh vármegye monográfiája II. kötet 275. oldal. 35 FINÁCZY i. m. I. kötet 230. oldal.
