Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig

segédeszköz (könyv, íróeszköz) is rendelkezésre állt — nagy szerepe volt az önálló tevékenységnek, de a magolásnak és a kórusban emlézésnek. is Az iskolai munkabeosztást a következőképpen ismerteti egy 1776-ban Baján készült jegyzőkönyv. 3/4 7-kor csöngetnek, 7-kor imádkoznak. Reggel magyarul, délután németül. Ezután leckét kapnak, amelyet 8 órakor fölmondanak. A délután készítendő feladatok kijelölése után templomba mennek, ahonnan visszatérve ugyanúgy tanulnak, mint 7-től 8-ig. 10-től fél H-ig hitoktatásban részesülnek. Ezután a sillabizálók és az olvasók olvasnak, az írók írnak, a számolók számolnak, a muzsikálók muzsikálnak. Utána énekelnek és hazamennek. A délutáni tanítás 1-től fél 5-ig tart. Vasárnapokon és ünnepnapokon énekelve vonulnak misére és prédikációra. A tanítás a lakosság anyanyelvén történt. Mivel az érsekség területén a XVIII. században már délszlávok és németek is éltek, a községek nagy része, de a városok is, heterogének voltak. Ezekben a helységekben szükség volt a kétnyelvű oktatásra. Ez azonban komoly gondot okozott ott, ahol csak egy tanító működött. 1738-ban például Bácsalmáson azért nem részesültek oktatásban a gyerekek, mert a mester nem értette a bunyevác nyelvet. Bátyán — írja az 1762-es vizita — a kántor tanítót tart, a magyar Csanádi Sándor, aki azonban a bunyevác nyelvet nem nagyon érti. A magyar gyerekeket tanítja, de a bunyevácok oktatására nem alkalmas. Ezért úgy határoztak, hogy a gyermekek közül a magyarokat magyarul, a bunyevácokat bunyevácul kell olvasásra tanítani, amíg az utóbbiak a magyart jól nem értik; azután a magyar legyen a tanítás nyelve. A vizitákban itt találkoztunk először a következő évtizedekben egyre erőszakosabbá váló magyarosítási törekvés első nyomaival. Baján is voltak gondok. Az 1770-es összeírás szerint a zsidókon és a szerbeken kívül is három nemzetiségű a lakosság, mégis csak egy német tanítójuk van. Ez a magyar gyerekek tanítására egy segédet tart. A bunyevácoknak — az összesítés szerint többen vannak, rnint a magyarok és a németek együttvéve — nincs tanítójuk. A német tanító, segédjével együtt is összesen csupán 41 fiút és leányt tanít. Csak németül folyt a tanítás Császártöltésen, Hajóson, Nemesnádudvaron. Magyarul és németül oktattak Csatalján. Németül és bunyevácul Garán, magyarul és bunyevácul Hercegszántón. Csak magyarul folyt a tanítás Jánoshalmán, Mélykúton, Kecelen, Dunapatajon, Sükösdön, Soltvadkerten, Dávodon, Tataházán. A tanítók nyelvtudása némely helyen dicséretes volt. A garai Tubich Antal bunyevácul jól, magyarul és németül közepesen beszélt. A Bátyán tanítóskodó Nóvák József a magyar nyelvet jól, a latint elég jól, a bunyevácot és a németet közepesen bírta.