Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig

A tiszta nemzetiségi községekben nem jelentett problémát, ha a tanító egyedül csak az anyanyelvét ismerte. Császártöltés első tanítója, Schille Ádám Németországból jött. Kezdetben nem is tudott magyarul, de abban a német községben jól elláthatta a feladatát. A tanítók képzéséről ebben az időben még nem gondoskodtak. Általában mesteremberek — Csatalján például szabó volt az önkéntes tanító —, kiszolgált katonák, vándorló legények, félbemaradt diákok voltak. Érdekes — hasonló esettel másutt nem találkoztunk —• az 1762-ben Sükösdön tanító Kalmár Pál és fajszi társa, Kováts Ferenc nemesnek mondotta magát a vizitátor előtt. Bizonyára elszegényedett, birtok nélküli nemesi család sarjai voltak. Hercegszántón 1765-ben viszont egy cigány, Róza nevezetű asszonynál tanult 80 leány. De voltak az egyházmegyében viszonylag művelt, magasabb iskolát végzett tanítók is. így a Bácsalmáson 1756-ban működő Forgács Mihály retorikát, Bátyán 1762-ben működő Nóvák József teológiát, Fajszon 1762-ben működő Kováts Ferenc teológiát, Garán 1756-ban működő Gogrinyi János retorikát, Dunapatajon 1762-ben működő Király István szintaxist, Jánoshalmán 1756-ban működő Atkary György retorikát, Katymáron 1756-ban működő Mihályi József retorikát, Mélykúton 1762-ben működő Eötvös Ferenc retorikát, Nagybaracskán 1757-ben működő Simonyi Márton dekliniát végzett. A magasabb műveltségű tanítók működése nyilván összefüggésben áll a Kalocsán folyó magasabb szintű oktatással. A tanítóknak egy-egy községben eltöltött működési ideje sok tényezőtől függött. Elsősorban természetesen a fizetésen múlott. Ezért változott például Dunapatajon, Foktőn és Nagj'baracskán oly gyakran a tanító személye. Szerepet játszott még a helyváltoztatásban a plébánoshoz és az elöljárókhoz való viszony, a lakáskörülmények, az iskola látogatottsága és még sok egyéb. A viziták vizsgálatából mégis az tűnik ki, hogy a kántortanítók többsége egy-egy községben több generációt is nevelt. Gyetvai András 1733-tól 1777-ig tanított Jánoshalmán. Goretics István az 1771-es vizita szerint már 28 éve működik Bácsbokodon mint kántortanító. Mihályi Józsefet az 1756-os egyházlátogatási jegyzőkönyv említi először Katymáron, s haláláig, 1779-ig ott dolgozott. Szőllősi József 1766—1806-ig tanított Mélykúton. A nagybaracskai viziták először 1757-ben, de még 1783-ban is Simonyi Andrást említik tanítóként. 20—30—40 évi szolgálat egy községben bizony példa lehet mai nevelőink számára is! A kalocsai egyházmegye területén a fentebb vázolt módon" folyt még a katolikus népoktatás, a legmagasabb szinten azonban már új döntések