Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig

sükösdi vizita írja, hogy téli időben a gyerekek kötelesek a kályha fűtésére egy-egy darab fát magukkal vinni. Akasztón 1738-ban egy-egy hasáb fát, vagy egy kéve nádat kellett a diákoknak vinniök. Császártöltésen 100 kéve nádat, később meg 6 öl fát kapott a tanító az iskola fűtésére. A fán és a nádon kívül a szalma is a tüzelőanyagok listáján szerepelt. Meleg azonban nem volt, mert egy 1762-es keceli vizita azt írja, hogy a ,,polgárok — mint a legtöbb helyen — itt is csak télen küldik gyerekeiket iskolába, ahonnan a fűtés hiánya miatt a komoly fagyok idején ilyenkor sokan elmaradnak a kicsik közül. A szülőket pedig nem lehet rávenni, hogy egy-egy kocsi szalmát juttassanak a kályha fűtésére." A tanítói lakást szintén a községnek kellett biztosítania. Erre utal a dusnoki plébánia alapítólevele — Patachich Gábor érsek aláírásával. Harmadik pontja a következő: „megfelelő házat építsenek a Tanító és a Harangozó számára, és konyhakertnek arányos teret kapcsoljanak, és azt az udvarral együtt körülkerítve épségben fenntartani kötelesek a hívek ..." 1744-ben a sükösdi iskolamesternek van egy szobája, egy konyhája rakott tűzhellyel. A tetejét nád borítja. Homlokzati oldalán kőkerítés, a többin jó kerítés van. A lakásra vonatkozó adatok ezután mind 1762-ből valók. Garán Bary Jánosnak van lakása, jó állapotban. A jánoshalmi iskolamesternek is van megfelelő lakása a község által épített iskolaépületben. Dunapatajon a templom pénzéből építettek egyszobás lakást a tanítónak. A császártöltési Schille Ádám saját házában lakik. Úgy látszik, hogy ezekben a községekben sikerült megfelelő lakást biztosítani az iskolamesternek. A községek nagy többségében azonban nem lakás, hanem egyetlen helyiség fenntartása is gondot okozott. Hajóson Sebald Egyednek az iskolaterem mellett van egy szobácskája. A hercegszántói tanító házikója romos, a templomtól messze van. A miskei tanítónak van egy kis szobája, az iskolának nagyobb, de a tető rossz, nincs kerítés és kapu. Fajszon Kováts Ferenc tanító lakása a „községi épületben egyetlen nyomorúságos szoba, mellette kis kamrafóle, melynél ócskábbat az egész egyházmegyében alig találni." Ebben van az iskola is. A missziós atyák jelenlétében az esküdtek javítást és bővítést ígértek, de az csak ígéret maradt. Elszomorítóan rossz tehát a helyzet. Hozzá kell tennünk még: a legtöbb tanító nős, családos, háziállatai is vannak. A fajszi és garai tanító saját házában tanított is. Elképzelhetjük, hogyan élhetett, dolgozhatott ilyen körülmények között a tanító ... A fentiek alapján kialakítható valamiféle általános kép a falusi iskolaépületekről: udvarral rendelkező ház, amelynek