Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig

gaiban iránta hű szolgálatot kell teljesítenie, a helység bíráit és esküdtjeit is kellőképpen tisztelnie kell, és rendelkezéseiket jegyzői tiszténél fogva késedelem és kifogás nélkül végrehajtani köteles; a gyerekeket nemcsak betűvetésre, hanem hittanra és énekre is szorgalmasan és üdvösen oktatni; őket naponta kettesével a misére kísérni, hogy a hitelemeket annál könnyebben felfoghassák, a templomban az idősebbek épülésére, a szülőknek vigasztalására ott lenni. Ott előénekel, előimádkozik, a gyerekek ugyanazokat ismétlik, ministránsruhában kettesével segédkeznek. A tanító pontosan összeírja őket, a hiányzókat följegyzi, a jegyzéket a plébánosnak átadja az el nem engedhető bírság kiszabása végett." A Baján, Garán, Hajóson és Jánoshalmán működő iskolamesternek a harangozás, illetve az abban való segédkezés is kötelessége volt. A garai tanító, Gogrinyi Antal e munka fejében 10 mérő búzát kapott évente. A bajai iskolamesternek „éjjeli takarodóra" való harangozásáért a várostól 12 forint javadalmazása volt. 1756-ból tudjuk, hogy a hajósi Sebald Egyed köteles volt a harangozónak segédkezni, elsősorban, ha az „felhők ellen" harangozott. Ennek fejében szüret idején joga volt a szőlősgazdáktól bort gyűjteni. Ennyi teendőt becsülettel ellátni aligha lehetett. A kántori teendőket még csak össze lehet kapcsolni a tanítói munkával, de a harangozás, a sekrestyésség, vagy a jegyzői tevékenység egyenesen akadályozta az oktató munkát. Ezzel kapcsolatban gróf Zichy Ferenc győri püspök — több megyét tekintetbe véve — így ír: „Az iskolamesterek legtöbb helyen a falusi jegyzők teendőit is ellátják. Innen van, hogy sokszor nemcsak több óráig, hanem több napig a bíró parancsára vagy a község határában vagy távolabbi helységekben írásmunkával, körözvények hirdetésével, számadások készítésével és átvizsgálásával foglalkoznak, egyházi kötelességeiket (ti mint kántorok) elhanyagolják, az iskolára kevés, vagy éppen semmi gondot nem fordítanak, s a jobbágyokkal való tivornyázásra és kicsapongásra alkalmat találnak. Ennélfogva fölötte kívánatos volna, hogy az iskolamesterek minden helységben a jegyzői teendők alól felmentessenek."

19 A három-négy funkció valóban sok volt, de egy fizetésből nem tudott megélni a tanító; több embert fizetni a munkakörökre a falu is képtelen volt. Az érsekség területén is a tanítómester sokirányú elfoglaltsága súlyos problémákat okozhatott. Az 1739. évi nemesnádudvari vizitában már azt találjuk, hogy a községnek külön jegyzője és külön tanítómestere van. 1767-ben Hercegszántón a kántortanító Ságodi Mihály, és ő nem azonos a község jegyzőjével. A vizitációs jegyzőkönyvek igazolták, hogy a munka19 FINÁCZY Егпб: A közoktatás története Mária Terézia korában Budapest, 1889. I. kötet 240. oldal.