Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig

körök szétválasztása lassan, fokozatosan, de mégis megtörtént. 1756-ban Jánoshalmán, a 60-as évek végén Hajóson, 1762-ben Katymáron és Sükösdön, 1763-ban Garán, 1770-ben Vaskúton, 1776-ban Csávolyon választották szét a jegyzői és kántortanítói munkakört. De még így is maradt nekik éppen elég tennivaló. A kántori teendőket nemcsak az anyaegyházban, hanem legtöbbször a leányegyházakban is el kellett látniok. S ezért külön díjazás ritkán vagy egyáltalán nem járt. Az iskola takarítása és fűtése is az iskolamester feladata volt. Nem is lehetett ez másként, hiszen a tanító saját házában, vagy jobb esetben a lakása melletti helyiségben folyt a tanítás. Tehát ha rendet akart tartani, megfelelő hőmérsékletet akart biztosítani, meg kellett fognia a seprő nyelét, a tűzifát, a nádat, a szalmát. Azokban a helységekben, ahol a jegyzőség még össze volt kapcsolva a tanítói munkakörrel, a vizitációt végző esperesek igyekeztek rábírni a községet a tanító járandóságának a növelésére. Azért tették ezt, hogy a megnövekedett fizetésből segédek felfogadására kötelezhessék a tanítót. Vizsgált területünkön az egyre szaporodó feladatok, az egyre jobb anyagi körülmények is, szükségessé és lehetővé tették segédtanítók felfogadását —- már a XVIII. század második felében. A bátyai jegyző Nóvák József — mivel személyesen alig oktatja a gyerekeket, — tanítót tart, név szerint Csanádi Sándort. Az 1762-ben Dusnokon felvett jegj^zőkönyv úgy rendelkezik, hogy Mandich Mihály jegyző ós kántortanító saját jövedelméből egy külön tanítót köteles tartani. Ugyanebben az évben — a vizita szerint — Fajszon Kováts Ferenc jegyző és kántor az egyházi szolgálatot leginkább segédjével láttatja el, és a gyerekekkel is a segédtanító működik. A későbbiekben lehetőség nyílott arra, hogy a kántorok is segédeket fogadjanak fel. A plébániák állapotáról készült 1771. évi kimutatás szerint a kalocsai Kalmár Pál kántor 200 forintnyi fizetéséből köteles volt két tanítót eltartani. 1756-ban a jánoshalmi, 1762-ben a fajszi és bátyai, 1765-ben a hajósi kántortanító már egy-egy segéddel dolgzik. Mi volt a segédek feladata % A tanítómester felügyelete és ellenőrzése mellett helyettesíteni kellett őt; sokszor — mint Baja és néhány község példájából látjuk — egy-egy osztályt tanítottak. Fizetésük községenként, sőt időszakonként is változó volt. Jánoshalmán a segédtanító a községtől kapott 45 forintot. Hajóson a kántortanítótól teljes ellátást, a községtől 40 forintot kapott a segéd. Bátmonostoron a kántor a község pénztárából készpénzben 27 forintot kapott, s ebből 14 forintot átadott a segédtanítónak. Garán a vizitátorok úgy rendelkeztek, hogy — mivel a téli időszakban sok a gyerek az iskolában