Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - RUSVAY KÁLMÁN A nép állatgyógyítás múltja Kecskeméten

Ezek szerint az ilyen betegségek esetében orvoslásról alig lehetett szó, de különben is, amint a ,,N. N. Kecskemét Várossá Birája s Tanácsa" már 1771-ben jelentette, a helybeli gulyabeli marhákat és méneses lovakat ,,a' Szilajokat orvossággal is segiteni nem lehet Szilajságok miatt."

38 Bebeteg az 1750-ből származó leírás szerint, „amikor a szarvasmarha torkán a bőre alatt tsomossan daganat támad, a' melly kotsony forma sárvízzel tele vagyon Ezt némellyek meg hasítottak, sárvizit ki faragták utóllyara sóval meg hintették, és úgy gyógyult meg. Másik neme a Rebedegnek, hogy a nyelve tövin nyeldeklője felé fényessógirul meg esméri ezt a nyavalyát, az holyagzást keresi, levakarja, és a marha meg gyógyul"

39 1772-ben is így írnak erről a betegségről: „A . . . Marháknak némely része a Torka alatt támadott daganat miat, mely Sár vizzel tele volt rebedegben veszett el ... Az rebedeg ki vágással orvosoltatik, próbáltatott ugyan de kivágás után egy darabig sinlődvén lassanként száradván csak el vesztek."

40 A betegség 1750-ben leírt alakjának második változata a ragadós száj- és körömfájás egyik tünetcsoportja lehetne, míg az első változat tályognak volna minősíthető. Az elnevezés már 1772-ben is nemcsak rebedeg, hanem rebeteg alakban is előfordul. A következő két évben rebedegés (1773), illetve rebedeg (1774), később pedig (1775—1783) kizárólag rebeteg a betegség neve, amely a szó jelentéséből következtetve nyilvánvalóan annak csak külső megnyilvánulására, résztünetére, a remegésre utal. Ballagi Mór szerint ugyanis a „rebedezés" szó jelentése „ijedten remeg."

41 Czuczor-Fogarasi szerint is a székelyeknél, aki „ijedez", az „rébédez".

42 Rebeg, megrebben alakban, hirtelen megijed jelentéssel a Jászságban is általánosan használják ezt a szót. A név nyelvileg helyes alakja pedig nem a „rebedeg", hanem a „rebeteg", amelynek általánosan használt nyelvtani párja a réveteg, az élveteg, a hallgatag és avatag stb. szavaink. „Rébék" alakban családi névként is a „reb" tőszóra támaszkodva és a menedék, maradék, lepedék, akadék stb. szavak analógiájára gondolva, rátalálhatunk a szó jelentésének a nyitjára. Es így a rebeteg jelentése „reszketeg, reszketős." A száj- és körömfájás esetén a szájbeli elváltozások kezeléséhez „mézet kel felolvasztani és evei kétszer napjában a' Marhának száját kimosni" egy pálca hasított végébe húzott és odakötött rongy segítségével. 38 L. 35. sz. jegyzet. 39 L. 34. sz. jegyzet. . . 40 L. 35. sz. jegyzet. 41 BALLAGI Mór: A magyar nyelv teljes szótára. Budapest. 1867. 42 CZUCZOR—FOGARASSI, 1870.