Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - RUSVAY KÁLMÁN A nép állatgyógyítás múltja Kecskeméten

„Mivel pedig a száj fájást többnyire a Láb fájás szokta követni . . . annak elkerülését . . . igen könnyen elkerüli a' Marha, ha akkor mikor már gyógyul a' Száj fájásból, és már eszik, purgatiot kap. Glauber dupla Sálul (Sal Minérale Glauberi), abból a' Soobol a' Marhának regei és estve négy négy latot vizbe bé kel adni, addig mig a' Marha laxálni nem kezd . . . Ha pedig már lábfájásban szenved, a' Marha a' beteg lábát jól megvizsgálni le mosni és . . . Venni kell Gálickőből és Timsóbol mindegyikből egy latot Grünsponbol 1/2 latot, az jol öszve törni 's öszve keverni, és egy Meszel vizbe fel olvasztani" a kötéshez. ,,Ha a fájós lab nagyon feldagadt kel az emiitett orvosi szerekbe bé mártani, és a sebre reá tenni, azon kivül 2 részt agyagos földet 1 részt friss Marhaganéjt ettzettel, öszve kell keverni és egy ujnyi vastagságra a daganatra felkenni, és ruhával bekötni, és ezt a' kötést többször napjában ettzettel megnedvesiteni, és azután azt a' kötést . . . minden 24 órában egyszer megkel ujjitani — aki közel lakik Folyó Vizhez hajtsa a' Marháit napjában egyszer a' Vizbe, és hadja ott 1/4 óráig állani—akkor nem szükséges a' második kötést tenni."

43 15 évvel később ifj. Dékány István marháit „miután a' szájfájás és lábfájás meglepte őket, . . . orvoslás végett be hajtotta őket a nyiri tanyájára, a' holott is szájukat fokhagymás eczettel mosogatták, és a' gyengébbeket . . . puha füvei táplálgatták . . .")

44 Használatban voltak a régi „Sós orvosságok öszve köttetve a' Radix Hellebori nigri külső alkalmaztatásával".

45 Gyógyszerül szolgált még a „Csuda so, Salétrom, Büdöskő virág, és Üröm por".

46 Marhadög (keleti marhavész) A beteg marhának „a lépe szokott rendkívül fel dagadni. A szegény ember kinek egy-két borjatskája vagyon, itt bor etcettel Oszve töröt foghagymával dörgöli gyakran init (inyét), torkába is tölt, sóval is nyelvit, init dörgöli, igy szokott némelyik orvosolni."

47 Marhadög veszélye esetén „A Korpával vagy Fenyő Maggal kevert vagy Magában adandó Sóis mind a Dög eltávolítására, mind az egesség fen tartására igen hasznos ... az Marha tartására s élelmére erős etzettel meg Nedvesített Takarmány adattasson ... a Hunyor gyökérnek pedig bé itta43 Levelek. 1833—1839. — 1837. 44 Elegyes írások. 1853. 133. sz. 45 Levelek. 1828—1829. 46 Gazdasági íratok. 1845. 8. sz. 47 Gazdasági iratok. Város vagyona és jövedelme. 1771.