Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században
Hogy a további fertőzés veszélyének elejét vegyék, Pest vármegye elrendelte a járvány temetők lezárását, s még használatban levőkben pedig sírok felhantoltatását szorgalmazták. 33 1740. március 22-i vármegyei hirdetmény arról tudósított már, hogy az egész Pest vármegye területén megszűnt a pestis miatti zárlat. Március 28-ra már összehívták a vármegyegyűlést Rátótra, s a vármegyei főszolgabíró így köszöntötte a helységek bíráit: ,,Hogy az Ur In azon dögletes nyavalyábúl keltekk ki tisztulását meg engette, legyen áldott Sz. neve örökké". 34 A XVIII. század végén a hatóságok többféle járványos betegségre hívták fel a figyelmet, s óvatosságra intették a lakosságot. 35 A század végén újra felrémlett a pestisjárvány veszélye is, de ez a vármegyét már nem érte el 36 , csak úgy, mint az 1814-ben Erdélyben jelentkező veszedelem sem. 37 Himlő Míg a pestis ritkán, de tömegesen szedte áldozatait, addig a himlő rendszeresen vissza-visszatért, s kisebb mértékben irtotta a népességet. A himlőjárvány jelentősen megnövelte a gyermekhalandóságot, de a felnőttek közül is számosan elpusztultak ebben a járványban. Mint ismeretes, Mária Terézia 33 „Valahol penig azon Ur Isten Látogatása és Ostora volt, parancsoltatik a' Birákk kemény büntetés alatt, mihelyest a' föld fel enged, a' Temetőket minden helyben uj jitsák meg, és elegendő földet hányassanak a' temetésekre, hogy kivált mostani tavaszi időben a' dögletesség ki ne jöhessen a' földbül, nem külömben semminemű Marhát, kivált szarvasmarhát, és Sertést a' Temető Helyekre ne bocsássanak, hogy a' Temetéseket el ne hánnyák, és el ne túrhassák .... a' föld fagyának ki menésével, legelső gondgyok ez legyen a' Birákk, annak penig meg vizsgálására mihelyt a' földnek fagya ki mégyen, ujjobban Borbélyok küldetnek ki, és valahol szo fogadatlanokk találtatnak a' Birák,a'negyven forint büntetést megh fogják venni..." PML NkV Prot. Current. 1738—1745.105— 107. pag. 34 BKML KV Körlevelek jk. 76. pag. 35 Az érdekesség kedvéért említjük meg; hogy tiltották a francia foglyokkal való érintkezést : „intetnek azért a' Lakosok, hogy ezekk társalkodásától magokat oltalmazzák, véllek egy szobában ne mulassanak, sőt a' nékiek adandó szalmát, v. szénát égessék mellyen háltak, el menetelek után szobáikat füstöljék, az Ablakokat ajtókat nyitva tartsák a' Kotsisok pedig a' kik, viszik, vagy lóhátról vagy gyalog hajtsák marháikat melljekre ne üljenek, szénát és szalmát a' mellyen ültek, mihelyt le szállanak azonnal meg égessék, egy szóval ezen ártalmas nyavalyáktól magokat minden módon ójják. . ." PML NkV Prot. Current Opp. 36. pag. Nagykőrüs 1799—1800. 36. PML NkV Kurrens jk. 1793—1800. (1795. dec. 1.): „Minthogy a' ragadós nyavalya semmi által is könnyebben nem tenyészne mint ollyas ruházatok által, mellyek a' Testet közelebbről érdeklik, és a' nyavalyának bennek lévő enyvet párás meleg által fel olvasztván, a' testtel közlik, arra való nézve, hogy a' mostani környül állásokban, midőn tudniillik a' pestises nyavalya Szerem vrgyének nagy részét meg emésztette, a' Lakosok akarmelly veszedelemtől menten maradhassanak, a' ragadozó nyavalya történhet terjedésének meg előzése végett ez által parantsolja a' N. Vrgye, hogy senki Orgnak alsó részeiről, kiváltképpen pedig a' Pestises tájjról jövőktől ruházatokat vagy ágybélieket vásárolni nem merészeilyen bár akarmelly óltsón árúitassanak is, sőt a' Birák az efféle ruházatok vásárlását észre vévén, kőtelessek lesznek az egész árúba botsátott holmit tilalomban zár alá venni..." 124. pag. 37. PML NkV Prot. Current. Opp. Nagy Kőrös 1813—1821. (1814. febr. 26.), 53. pag.
