Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

királynő is fekete himlőbe esett, bár túlélte, azonban maradandó nyomokat hagyott az arcán a betegség.

38 Az orvostudomány a himlő több fajtáját különbözteti meg. Legveszedelmesebb a himlő, valódi himlő, vagyis a fekete himlő (Variola vera), amely súlyos vírusbetegség, kórokozója a Paxvírus variolae. Heveny kitörésü, magas lázzal járó, esetenként delíriumos állapotot is előidéző, hólyagos betegség. A bőrön, a nyálkahártyán, olykor a szem kötőhártyáján is jelentkezett. A Variola vera is több fajtájú, melyek között legsúlyosabb a Hyper toxitus vagy haemorraghiás variola. Ennek a Purpura variola változata a bőrön, kötőhártyán, orron, tüdőn, belekben támadó vérzést okozott, s a halálozási mutatója 100% volt. A másik változata volt a Variola pustulosa haemor shagica, amely valamivel enyhébb lefolyású, „csak" 70—80%-os halálozási arányú volt. A Variola vera-n kívül ismert az enyhe lezajlású Variolis, Variolid, valamint a bárányhimlő (Varicella), amely nem okozott halált.

39 A himlő pusztításának gyakoriságára, és méreteinek reprezentálására Nagykőrösről, Ceglédről és Kecskemétről ismertetünk statisztikákat, a reformátusok anyakönyvei alapján. Az össznépességhez viszonyítás szempontjából Nagykőrös statisztikája a leghasznosabb, mert alakosság zömét, a XVIII—XIX. századforduló idején is a reformátusok alkották. Kecskeméten, s Cegléden (ahol viszonylag később kezdték megnevezni a halálokokat) csupán a felekezeten belüli megoszlás mutatható ki, de ez is alkalmas arra, hogy a himlőben elhaltakat arányosíthassuk a más betegségekben elpusztultak számához. A nagykőrösi reformátusok halálozási számsora 1763 és 1788 között:

40 4. táblázat Év Meghaltak száma Év Meghaltak száma Év Meghaltak száma 1763 189 1772 243 1780 248 1764 130 1773 311 1781 286 1765 164 1774 213 1782 302 1766 169 1775 383 1783 315 1767 139 1776 300 1784 289 1768 145 1777 227 1785 347 1769 142 1778 358 1786 235 1770 208 1779 346 1787 245 1788 413 38. MAGYARY—KOSSÁ, 1929. I. k. 39. Orvosi Lexikon IV. k. (Q—Z). Budapest, 1972. 822—823. pag. 40. Nagykőrösi Ref. Egyház Anyakönyvei XI. k. 1730—1800.