Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PASTYIK ISTVÁN Pataj egészségügye a tanácsüléseken 1799-ig
Ugyanez a tanácsgyúlés határozott úgy, hogy Imri János javára nem ítél meg kártérítést a csordások rovására. Imri Jánosnak az egyik ökre a szentkirályi pusztán 180 egy régi kútba beleveszett. Bálint István csordás az egy ökör miatt ,,a többit nem hagyhatta" magára. A kútba esett ökröt csordástársa, Rakoncza János próbálta kimenteni, de ,,a Kegyetlen idő miatt elegendő segicséget nem találván noha majd maga élete veszedelmével is szabadittani kívánta, azon éjtszaka az irtóztató fergetegbe meg fulladott". 181 Röviden, de sokat mond az 1787. április 28-i jegyzőkönyv Dobor Gergelyről, aki szinte félholtra verte hozzátartozóját. Mivel „hatalmasan" verte meg Dobor Ferencnét, vakmerőségéért huszonötször sújtottak rá korbácscsal. 182 Törvénykezésre gyűlt össze a tanács 1791. március 26-án „Város Birája Kozma István" vezetésével. A gyűlésen tíz esküdt vett részt, meg a jegyző. Tárgyalták Debreczeni Sámuel panaszát is, amely szerint Csányi Sámuel, Debreczeninek a sógora, őt „rútul meg mocskolta és káromlotta, sőt még lövéssel is fenyegette." Csányi töredelmesen bevallotta „erőtlenségeit melylyeket részeg korában cselekedett". Most súlyosabb büntetést nem kapott, ,,tekéntetben vétetvén az ő ifjúsága", de intették az effajta viselkedéstől, mert „különben érdeme szerént való büntetését el vészi". 183 Emberölési szándék Nagy indulatában az a szándék vezette Bikszegi Istvánt, hogy Kincses Pált megölje. Bikszeginek az ökrei Kincses kukoricását bitangolták. Kincses az elcsatangolt ökröket a csősz aklába akarta behajtani. Bikszegi káromkodások között ,,a' vejinek ezt kiáltotta: nem bánom verd agyon [. . . [ ha minden jószágomat 184 utánna fizetem is", majd „űzőbe vették" Kincsest, akit a lovának elugrása mentett meg attól, hogy egy hatalmas ütés agyon nem verte. „Ezek szerént tehát minthogy Bikszegi Istvánnak igyekezete ember ölésre czélzott, [. . .] melly nek el intézése a' felly ebb való Törvényszéket illeti, ennek meg Ítélése Fő szolga Bíró Ur eleibe idéztetett." A tanács 1790. szeptember 4-én döntött így. 185 A másik eset 1797 őszén történt. Nagy József elment Keller Péterékhez vacsorára. Ott volt vele a testvére, József is, aki másokat kezdett mocskolni. Bár Péter „atyafiságossan intette volna, nem csak el nem halgatott hanem nagy indulattyába kést kapván őtet keresztül akarta szúrni." Valahogyan 181 Pataj XVIII. századi időjárására három följegyzés, RËTHLY Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701—1800-ig. Budapest 1970. 393, 395, 398. 182 PTJ 1787/No. 65. 183 PTJ 1791/No. 6-1. 184 Jószág: vagyon. 185 PTJ 1790/No. 65. ti* 83