Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PASTYIK ISTVÁN Pataj egészségügye a tanácsüléseken 1799-ig

Tartós állapotúak Betegek Valószínűleg komolyabb betegsége volt Dobor Istvánnak, akiről 1797 december 9-én, „az egész Tanács együtt létiben", azt írták le, hogy „a' Tizedesi Hivatalból

123 ki betegedvén 's helyette Z. Kovács János tétetvén Tizedesnek minthogy mind egyik fél fél esztendőt szolgált hogy fele portiója

124 mind egyiknek el engedtetvén el határoztatott." Dávid György 1780 április 13-án a városházán tette meg végrendelkezését „élő nyelvével".

125 Benedek Pál nótárius

126 fogalmazta meg a végrendelkezést, amelyről a következőket olvashatjuk: „János fiát viszont maga mellé venni igyekszik olly véggel hogy öregségére jutott állapotyában és a' felesége sinlődő hosszas betegségében nevezett János fia feleségestül gondjokat viseljék tisztogassák tarcsák és mindenekben fiúi Készségeket és Kötelességeket minden szerénységgel meg mutassák." 1781 december 3-án „Csányi István Fő Bíró Ur praesidiuma

127 alatt Közönséges Tanács Gyűlése tartattatván annak alkalmatosságával elöl fordult dolgok" közé tartozott Farkas János esete is. Farkasra minden örökség rámaradt az anyjáról. Csakhogy a tanácstól „sok rosszaságáért nevezetesen pedig az édes Annyának egyszeri irtóztató meg káromolásáért az maradék jószágból

128 ki rekesztetett, mindazonáltal minthogy tsak ugyan fiú és különben az Isten által is gyakor nyavalya töréssel meg látogattatott, annyira hogy maga élelme keresésére éppen alkalmatlan légyen tehát minden névvel nevezendő örökségektől 25 ft okkal 129 ki fizettetett." A beteges fiú 8 forintot már megkapott, ezért a tanács 17 forintot adott át a „Tutor Ur kezére".

130 1782 október 23-án „Tartott Tanács Gyűlés alkalmatosságával" jegyzőkönyvezték Révész István esetét. Harmincegy hétig volt „Kelő Mihály Ur" szolgálatában Révész, mivel azonban „Gazdája akarattya nélkül ámbár 123 A város közrendjére tizedesek is ügyeltek. 124 Ráeső része a köztehernek, adó. 125 Szóbeli végrendelkezés. 120 Patajon a XVIII. században latinos műveltségű jegyzők (nótárius) álltak a város szolgálatában, mert a jog nyelve országosan a latin volt. Ennek a Benedek Pálnak a fia volt az a Benedek István, aki 1788-ban diákként írta alá nevét a debreceni kodégium anyakönyvébe Csokonai Vitéz Mihály iskolatársaként. V. ö. VARGHA Balázs: Csokonai emlékek. Budapest I960. A 32—33 lap között a VIII. 127 Fősége, vezetése. 128 Vagyonból. 129 Forintokkal. A forintot többes számban ragozták, ha egynél többről volt szó. 130 A tanácstól megbízott gyám.