Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PASTYIK ISTVÁN Pataj egészségügye a tanácsüléseken 1799-ig

Látni fogjuk majd, hogyan járt Kozma Istvánné, aki „Veteményének látására menvén a' Vasba hágott, melly miatt három hétig az ágyat nyomta". A vasat Gombos János „vetette meg".

99 A sérülésről az 1779 október 25-i gyűlésen beszéltek a tanács tagjai. Az esetre még visszatérünk. Favágás közben érte sérülés Horváth Györg3^öt, a takácslegényt. Ez a fiatalember Akasztóról

100 jött, hogy Patajon tanulhassa a mesterséget Horváth Jánosnál. A tanács 1788 február 23-án tartott gyűlésének jegyzőkönyve szerint a „Vármegye parancsolatjához képest [...] a' Város Lakosai" közül Pataj egyik erdejére a takácsmester is „öl fát

101 vágni ki parancsoltatott". A mester maga helyett a fiút küldte közmunkára. A legényre azonban ráesett a fa. A gyógyítás két forintjába került a fiúnak, aki ezt a tanácson akarta bevasalni; szolgálatának bérét pedig a mesterén. A tanács előbb a maga részességét vizsgálta meg. Három tanút hallgattak meg, akik „azt vallották hogy ha Horváth György szót fogadott volna rajta semmi sérelem nem esett volna". A tanács elsősorban ezért utasította el a gyógyítási költségnek a maga részéről történő megtérítését, másodsorban pedig azzal érvelt, hogy a város ,,

tellyesiteni kéntelenittetett" a megyei parancsot, vagyis nem a pataji tanács kezdeményezésére mentek az emberek fát vágni. ,,A' mi pedig bére le fizettetését illeti", fölfüggesztették a kérdés lezárását, mert ,,a' dolog mind addig el nem igazíttattatik míg Horváth György maga személlyében meg nem jelen".

102 1789-ből való az a jegyzőkönyv, amely állattól kapott sérülésről tudósít.

103 Ezt a protokollum így adja elő: „Dalló Sámuel tehene Sujok Sámuelnét midőn a' mások gyermekeit attól védelmezte volna czomb tövön igen ártalmasán szarvával meg sértvén azon veszedelmes sebet ejtett. Mivel pedig Dalló Sámuel szavából világosságra jött az, hogy a' tehénnek szilajságát tudta", a tanács a költségek megtérítésére és tehenének eladására kötelezte Dallót. Voltaképpen iskolakerülésért bűnhődött meg Nagy Istvánnak — Uszódi

104 Nagy Istvánnak — a kisfia. Az 1793 február 9-én tartott gyűlés jegyzőkönyve elmondja, hogy a gyerek ,,a' kerteken barangolván Czirok István azt midőn a' kertjébe találta meg kergette és futtába egy vesszővel meg ütvén a' fejét meg sebesítette". A gyerek apja a gyógyítás árát Czirok Istvánon követelte. Keresetét azonban a tanácsgyűlésen elutasították, „mivel több 99 Vasat vet: állatfogásra alkalmassá teszi a csapdát. 100 Patajtól keletre fekvő település. 101 Az öl régi hosszúságmérték, csaknem két méter. A fát félölesre vágták, de ölmagasságba rakták. 102 PTJ 1788/No. 24. 103 PTJ 1789 június 2.; 1789/No. 55. 104 Ragadványnév, a közeli Úszódról származtak.