Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PASTYIK ISTVÁN Pataj egészségügye a tanácsüléseken 1799-ig

izben is meg volt [. . .] tilalmazva hogy senki a'kertekben és szőllőkben ne barangoljon", ezért a gyerek ,,a' mi rajta esett szenvedje ugy is oskolába lett volna a' hellyé."

105 Szösz Mihályné panaszának elbírálására 1795 november 30-án került sor. A jegyzőkönyvből jól rajzolódik ki az eset. Szöszné „szilaj Tehén

106 által az uttzába el gázoltatván egy oldal csontya

107 el tört 's lábán nagy seb esett", ezért a tehén gazdájától tíz forintot követelt. A ,,kék szőrű,

108 kajla szarvú"

109 tehénről a „felhivatott"

110 tanúk — Bán Pálné, Gombos Gergely és Nagy Pál György leánya — azt mondták, hogy Császár István jószágára ismertek. Az állat gazdáját nem marasztalta el a tanács, de az asszonynak megítélt öt forintot az orvosságok árán felül. Asszonyok hajbakapásának is meglett a látható nyoma. 1796 augusztus 1-én vitatta meg a tanács Szőke Pálné panaszát. Eszerint Szőkénének a fejét Faragó Jánosné — „Lakatos

111 Faragó Jánosné" — egy kezeügyében levő tárggyal bevágta. A két asszony veszekedése ,,a' gyermekek miá

112 esett", mivel azonban mind a két asszonynak „erkölcstelen gyermekei vágynak

113 azért meg intettek hogy a' gyermekeiket jobban nevellyék, Faragóné pedig hogy a' sérelemért 2 forintot fizessen meg ítéltetett."

114 „1797-dik Esztendei Januárius 31-dik napján tartott Törvény Szék

115 -alkalmatosságával" harmincnégy (!) ügyet tárgyaltak meg Kelő Mihály bíróval az élen a „Tanácsbéli Személyek", akik mind a tizenketten ott volvoltak. A különböző ügyek között akad idevágó is. Két tehéncsordás ugyanis összeveszett: Nagy István véresre verte Galó Jánost, aki véresen ,,a' Város Házához" állított be. Galó a Böddi-utcában, Nagy pedig a Varga-utcában lakók csordása volt.

116 Galó azonban a jószágait olyan közterületre engedte, amelyet a másik csordás a magáénak vélt. A tanács Nagy Istvánt tizenöt 105 PTJ 1793/No. 9. 100 A szilajon tartott jószág kevésbé szokott az emberhez, hamar megvadult. A »гиајта, v. ö. HERMAN Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest 1914. 9. p. 107 Bordája. 108 HERMAN, i. m. 445—0. 109 Befelé, a homloknak forduló, rövid és szabálytalan szarv. HERMAN 457. HERMAN hetvenféle ( !) szarvállást sorol fel, 453—461. A főbb típusoknak a rajzát, SCHANDL József nyomán, közli HORN Artúr az Állattenyésztési Enciklopédiában (Budapest 1971) 2, 31. 110 A városházára beidézett. 111 Foglalkozásról kapott ragadványnév. 112 Miatt. 113 Vannak. 114 PTJ 1790/No. 00. 115 A tanács törvénykezési hatáskörére a tanulmány elején tértünk ki. 116 A Varga-utca és a Böddi-utca inkább a mezőváros negyedei, mert például különösen a Varga-utca az utcák szövevénye volt.