Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

A már fertőzött Dömsöd felől itthon őröket állítottak 100 ölenként. Ugyanerről olvashatunk Földvári Antalnak leányoskolánk anyakönyvében található krónikájában: „Július 16"

kán be zárták Dömsödöt határjával együtt, se ki menni, se be jönni nem volt szabad, . . . I8"

kán már kettő el halt eholerába, 'a minden szertartás nélkül temettettek el. Reggel . . . Isteni tisztelet nem volt, az oskolás gyermekeket széllyel botsátottuk . . . Július 22~

kán ütött ki Kun Sz. Miklóson. 1831

ik évbe 573 halott volt (túlzott becslés! — Sz.) a' Ref. részről, kik közül 379 eholerába halt el (túlzás — Sz.) Legnagyobb fokra hágott Auguszt. 6—7, midőn egy nap 40 temettetett el." Ritka kivételként a plébános szöveges jelentéssel zárta az évet: „Ez az 1831-es esztendő . . . elárasztotta kolerával Európa majd minden országát (omnes fere Europae provincias) . . . Kun Sz. Miklós városában, noha sok halottat nem jelentettek be a leányegyházak, elragadott a katolikusok közű 340-et (szintén túlzás — Sz.)". Mint láttuk : szertartás nélkül temettek Dömsödön. Megtaláltuk az azonnali temetés hivatalos dokumentumát az itteni plébánia irattárában (VI. tábla). A Jámbor Mihály kirurgus kiállította bizonylat egyazon napra jelzi mind a halálozást, mind pedig a temetést.

72 Térjünk most vissza tanácsi jegyzőkönyveinkre, és kövessük figyelemmel a hatósági intézkedéseket. Júl. 26-án az itten állomásozó kerületi fizikus zárt területnek nyilvánította városunkat a dühöngő kolera miatt. A „hivatalos levelek mielőtt által vevődnének . . . meg füstöltetni rendeltetnek . . .", strázsákat állítanak a város egészséges és fertőzött részei közé, továbbá „ne hogy a' Város alsó részén meg holtak . . . felfelé egész a' Városon végigvitessenek ... a' Keskeny ér Hátonn . . . egy Temető hely mérettessen ki, hová minden . . . halottak . . . temettessenek el . . .jókor reggel, és estve későn . . ."A hasonló eljárás miatt érdemes elolvasni Szabadszállás prédikátorának bejegyzését: „. . . ezen . . . jobb életre szenderültek tetemei a Szőlők melletti (kb. 1 km távolságra keletre a községtől — Sz.) úgy nevezett cholera temetőbe nyugosznak." Júl. 28-án hozatnak Pestről fél mázsára való klórmeszet, 10 akó ecetet, s kihirdetik, hogy ecettel vagy pálinkával tegyék ihatóvá vizüket a mezőn dolgozók. Kezdjék hajnalban munkájukat, és hagyják abba a forróság beálltával. Aug. 2-án az orvo3 elrendelte a betegek elkülönítését. Tanácsunk deszkabódékat akart fölállíttatni, de ebből már nem lett semmi: még koporsót 72 1832-ben a Vereinigte Ofner—

Pester Zeitungban közölt hivatalos jelentés szerint 514 487 ember betegedett meg hazánkban, közülük meghalt 222 702. 4* 51