Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

sem lehetett kapni, mert a járvány leverte lábukról az ácsokat. Ezért aztán nem az Epresben, hanem a Baker keleti oldalán levő szérűskertekben különítették el kolerásainkat a járvány megszűntéig (aug. 25.). Helytartótanácsunk ismét aludt, mert csak szept. 14-i keletlel küldte meg 23 086. sz. rendeletét a kolera megelőzéséről. Igaz — néhány hasznos tisztasági ajánlás kivételével — úgysem mentünk volna sokra ilyen tanácsokkal: ,,A ruhát gyakrabban kell cserélni, a testet le kell mosni enyhén ecetes meleg vízzel, . . . soha ne feküdjünk le a nyirkos földre (Vestes saepius mutandae, corpus aqua tepida cum modico aceto abluendum, nunquam in terra humida decumbendum)". Fölöslegesnek tartottuk részletezni a helytartótanács által közölt koleratüneteket, hisz azok megvannak szinte minden eklézsia irattárában. Mellőztük városi orvosunk, Balogh József utólagos tünetlajstromát, mivel érdekesebbnek találtuk okfejtését a tévhit ellen, miszerint azonos betegség volt-e a kolera a vele egyidőben pusztító marhadöggel, ill. volt-e a megnevezett betegségeknek valami köze a székes földekhez. A Kémlő szerette volna ugyanis meghallgatni a hozzászólók válaszát ebben a sokáig tisztázatlan kérdésben, minthogy ismét föllépett mindkét járvány öt esztendő múlva. Balogh alapos szakmai készültséggel cáfolta mindkét föltevést, noha mind 1831-ben, mind pedig 1836-ban a „szarvas állatok döge megelőzte a' cholerát" itthon s külföldön.

73 Harmadszor jelentkezett 1849-ben ,,az oláh fejedelemségben uralkodó járványos kolera". Az eseményekre rendkívül érzékeny Petőfi megrendültségét olvashatjuk az 1849 júliusában írt Szörnyű időben: „És ott elöl a háború Csak a kisebb baj; szomorúbb, Mi hátul áll, A döghalál." A magyar kormány ugyanis ekkor figyelmeztet a veszedelemre közölvén az orvosságokat: „ziliz (ti. mályva)", szekfű, fodormenta, mustárliszt, kámforos pálinka. Az orvos megérkezéséig főzzenek ezekből teát, itassák a beteget, végtagjait dörzsöljék le kámforos pálinkával, s tegyenek mustárpépet a gyomorra, hasra.

74 73 Felelet a' Kémlő Szerkesztőségének.. .címen — Kémlő. 1836. szept. 7-, 10-i, 14-i sz. 74 A ref. egyház Currentale Protocollumában található, Budán 1848. júl. 16-án kelt körlevél aláírói: Stáhly, a közegészségi oszt. igazgatója, Sauer Ignác, orsz. főorvos, Eckstein Frigyes, egészs. tanácsos. (Petőfi költeményének keletkezési ideje e körül !)