Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - RUSVAY KÁLMÁN A nép állatgyógyítás múltja Kecskeméten

Marhárul. Ha a' Marha nem vizelhet törd meg a' fog hagymát, dörgöld meg véle a természetét, meg indul a' vizellet. Más. Egy egész vékony tormát márcs eczetbe, huzd az ökörnek vizellő tokjában told be, tercsd benne egy kevéssé, hadd járja meg az ereje . . .

92 Marha dögrül. Tengeri pókot kell ásztatni arrul kell itatni. Más. Paprikát, Borsot, fog hajmát, sót, füstös sást eczetben meg főzni azzal itatni, száját mosni. Próbált. Veszett kutya marása ellen. Igyék kutya vért, semmit sem árthat neki, vagy Azon kutyának szőrével kell kötni a sebet

93 A kutyát szoktatni. Tégy egy darab kenyeret a hónad alá, tarcsd ott mig meg nem izzad, és vesd neki.

94 Medve Háj ... A Méneknek is igen hasznos, hogy a' farkas, vagy tolvaj méhek azoknak ne árcsanak, ha azoknak be járó lyukát ezen hájjal meg kened.

95 Mindezek a tapasztalati (rationális) és a javallati (irrationális) eljárások a nép ismeretanyaga, illetve hiedelme volt és eszköze maradt az állatbetegségek elleni küzdelemben akkor is, amikor (1787) a vizsgázott gyógykovácsok, majd a XIX. század elején a baromorvosoknak titulált állatorvosok álltak az ő feladatukat korábban ellátó orvosok, borbélyok, kovácsok, parasztorvosok, kuruzslók és javasasszonyok helyébe. Kecskeméten a gyakorlatot folytató első gyógykovács Benkő Bernát volt (1787).

96 Városi állatorvossá az itt működő több állatorvos közül elsőként Szokola Józsefet nevezték ki 1849 őszén évi 120 pengőforint fizetéssel.

97 92 Ugyanott. 22. 1. 93 Ugyanott. 52. 1. 94 Ugyanott. 29. 1. 95 Ugyanott. 13. 1. 96 Tanácsi jegyzőkönyv. 1787. I. k. 246. 1. 97 Tanácsi jegyzőkönyv. 1849. 226. 1.