Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

Kolera ( epés kólika, hány székelés, sárokádás) 1831. jún. 13-án egy addig ismeretlen járvány jelentkezett hazánkban: ,,. . . Galiczia széleiről jőnek a hírek, . . . hogy keletnek rémszülöttje, az Epekór nemcsak egyes szájban hangzik szorongva, hanem . . . falukban, várasokban . . . nyögve panaszkodik a nép . . ."

70 A járvány közeledtének hírére a hatóságok országszerte kikotortatták a kutakat, fertőtlenítették azokat bizmutporral. Eötvös József írta meg ,,A nővérek" c. regényében a felvidéki jobbágylázadást: uszítóik ugyanis megvádolták uraikat kútjaik szándékos megmérgezésével. Városi jegyzőkönyveinkben egyetlen szó sincs rendzavarókról, helyette annál bővebben olvashatunk a megtett intézkedésekről 1831. júl. 12-én: „Ezen Város . . . árkoltasson körül . . . tsak 4 Szabad be járások lehessenek ... a' Szabadszállási Ország uton 'a Ketskemétin, ... a' Pestinn, ... a' Tassimi . . .". A bejárásoknál 2—2 strázsa vizsgálta az úti leveleket. A foglalkoztatott kétkezi dolgozók gazdái megkapták szegődményeseik passzusát, a „czél nélkül itt tekergő-"ket kitoloncolták. Fölosztották a várost tizedekre; nem mozdulhatott pusztáink lakossága sem passzus nélkül. A kapitány megkotortatta a kutakat. Csak a városi székben mértek húst, a lakosság nem árulhatott sem halat, sem gombát vagy gyümölcsöt. Hála Dömsöd prédikátorának: az ottani ref. eklézsia irattárában nem pusztán adminisztratív följegyzések találhatók, hanem következtetni lehet a fertőzés gócára is. Föltehetően Dömsödöt fertőzték meg legkorábban a dunai hajósok: ott júl. 17-én tört ki, a szorosan mellette épült Dabon 22-én, a mintegy 12 kilométerre fekvő Lacházán 21-én, Szentmiklóson 22-én. (Tasson 29-én, Szabadszálláson aug. 3-án, Szalkszentmártonban aug. 5-én, Fülöpszálláson aug. 14-ón.) Dömsöd főbírájának kérésére leküldték Pest megye nagyhírű főorvosát, Barra Istvánt, aki megállapította a diagnózist : „szabályos Sydenham-kolera (choiera légitima Sydenhami)"

71 Tünetei: „szakadatlan hányás, hasmenés, hasbéli fájdalom, korgás, vizellet fennakadása, a végtagok hidegsége, görtsök". Orvosságnak „legjobbnak találtatott a' borsos mentha theája és a' Sydenham fojó mákonya (ti. laudanum = Tinctura opii vagy ha úgy tetszik: a térjék). Sokaknak, akiknek görtseik még nem voltak, . . . használt az érmettzés is 8—10 unciáig (1 uncia = 30 g körül)". Általában 8—10—12 24 óra alatt eldőlt a beteg sorsa, néhányan elhúzták azonban 5—6 napig is. 70 Ismeretlen szerzőnek Pesten 1831-ben megjelent müve ,,A cholera mint járvány Indiában és most Európában" címen. 71 Th. Sydenham (1624—1689.), a neves angol orvos rendszerezte először a járványos betegségeket.