Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - RUSVAY KÁLMÁN A nép állatgyógyítás múltja Kecskeméten

tása legjobb a' dögnek eltávoztatására . . . olly állapotban, midőn a' Dög a' Marhában bele esett, Szükség ... a Hunyorgyökérnek a' Nyakán lévő bőr alá való bé húzása, Azis hasznos, ha a' Marha hasának két oldala és a szügye egy vagy két helyett egy Tallérnyi szélességű tüzes Vassal meg Sütik, ugy mintha gyengén billegeztetnék. Belsőképpen pedig szükséges, hogy az illyetén beteg Marhát Liszttel meg főzött Szénából készitett itellal ellátni, Melegekben Sóval Salétrommal vagy bor-kővel kell meg Savanyítani, belé mézet vegyíteni. Ha a Marhának szorulása vagyon egy Messzelynyi Lenmag Olajt kell a' Torkába tölteni."

48 Mihálovics János, Kiskunfélegyháza főbírája 1851. január 8-án írja a kecskeméti tanácsnak, ,,hogy a' marhadögnek bizonyos orvoslása még nem találtatott, némelyek egyébbiránt, ér vágással és hashajtó szerekkel gyógyították marháikat, 's néhol használt, másutt ellenben semmi sikere nem mutatkozott, mások pedig semmi gyógymódot nem használtak."

49 Rühösség (Rüh rih, ri, ré) Legkorábbi adatunk a rühösségről 1711-ből származik, amikor a már említett Horputz cigány gyógyította a rühös lovat. 1739-ben a perceptor 41/2 font lenmagolajat vett a város méneses rühös lovainak az orvoslására.

50 1781-ben ezt a betegséget az időjárással hozzák kapcsolatba, amikor azt írják, hogy ,,Equi ex morbo . . . Scabie ex pluvia Autumnali tempore frigidiore contracta perniere" és gyógyításul ,,

Contra Scabies . . . adipe antiquo pulveribus Piriis, et flore Infuris Commixto ungebantur."

51 1791-ben a rühösség kezeléséről részletes tájékoztatást kapunk: „Rüh ellen Mosatasson meg egyszer kétszer erős sós és szappanos Lúggal, a rühös marha, a meg szárat kenettessen meg e következendő Zsírral. Vég (végy) egy Lóra, Büdös kü virágot 2. latot Tim Sótt 4. latot Kék küvet 8. latot Fehér Gálicz Követ 6. latot Ezeket törd porrá s egelits (egyelits) jól öszve egy font len mag vagy fa olajjal Kényed véle lágy Melegen Nap fényen. Ezen Orvosság alig telik mind öszve 30 x-ban (krajcárban)."

52 Már a következő XIX. század elején ajánlja egy értelmiségi foglalkozású a következő port: „Végy Tyúk ganéjt, 's azt a' sütő kementzében, a' mint abból a' kenyér ki-szedetik, aszald meg annyira, hogy porrá törhesd ; azután szitáld meg, 's e' meg-szitált porból hatodfél latot keverj öszve egy font 48 Protocollum Currentale. 1789—1792. 10. 1. 1789. febr. 23. 49 Tanácsi jegyzőkönyv. 1851.1. k. 62—63. 1. 50 Nagy Mihály perceptor lajstroma. 1739. 51 Elegyes iratok. 1765—1784. 52 L. 48. sz. jegyzet.