Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - RUSVAY KÁLMÁN A nép állatgyógyítás múltja Kecskeméten

Olykor-olykor színre lépett egy-egy tapasztalt pásztorember is. 1697-ben a kecskeméti tanács előtt „Bán Lőrincz praetendálván Szántó Lukácsne gulyásán Szűcs Jánoson egy meg döglött tehenek iránt, tettünk illyen deliberation Mivel Bán Lőrincz fia maga kérte rea a gulyást, hogy orvosollya meg a Tehenet, a vagy kotorja meg, és az Tehén harmad nappal holt meg a kotorás után, Lehető hogy az tehénnek más nyavalyájais érkezhetett, az üdők alatt, és nem bizonyos, hogy azon orvoslás okozta volna annak meg döglését, azért szenvedgye maga kárát Bán Lőrincz."

8 Szűcs János beavatkozása ellen tehát semmi kifogása nem volt a tanácsnak. Ezek szerint foglalkozásszerűen űzött múködésszámba ment többek között a tehénnek végbélen át való „kotorása" is. Mai szemmel nézve népi állatorvoslásnak tekinthetjük azt az utasítást is, amelyet 1755. június 2-án a főszolgabíró küldött a tanácsnak: „kett bizonyos Por javasoltatik a marhának, s más féle jószágnak is ugy mint lovaknak, juhoknak, sertéseknek döge ellen, melynek is praescriptiója utóllyára tétetett fel deákul, hogy a' szerint gazdák magoknak Patikában az orvosságot meg szerezhessek, és estve eczetben mártott egy darab kenyérben egy Kalányira valót kell beadni, a' dögös marhának; a' mely pedig egésséges, hogy dögbe ne essen, csak minden másod napon lészen szükséges azon Port bé adni ; azon fellyül csináltassék fa hamuból forró vizzel meg öntött lug, és a' mely vályubul isznak az marhák, abban azzal egylitessék meg a' viz, és ollyan csinált vizbül igyanak a Marhák mind dögösök, mind épek a' kik a' dögösök között vannak, fog használni, ezeknek hogy dögtül meg tartassanak, amazoknak, hogy ki gyógyulnak. A' fellyul emiitett Pornak praescriptiója vagyis recipéje deák nyelven ekeppen sónál: Antimony Crudi, Radicis Gentianae, Sulfuris Citricis, Salis Communis una libras duas, baccar juniperi librum Semis, D miscerantur in pulverem."

9 Ez esetben tüneti kezelésre alkalmas és ilyen értelemben rationális összetételű a népi használatra ajánlott por, de oki (causalis) hatás tekintetében természetesen nem jöhet számításba, különösen fertőző betegség esetén. Például szolgálhat azonban a többi népi orvoslási módokkal való összehasonlításra és így a népi és a tudományos orvoslás kölcsönhatásának vizsgálatára kiinduló pont lehet. Némi fényt vet arra a szerepre, amelyet a nemesi 8 Tanácsi jegyzőkönyvek. 1697—1848, I. k. 79. 1. 9 Letterae Currentales ab Anno 1775. inclusive usque ad Annum 1760, pariter incensive emanatae hoc libro Continentur, 1755. január 2., 1. 1. A poralakú gyógyszer összetétele: nyers hányatató borkő, tárnicsgyökér, só 2—2 font, borókabogyó 1/2 font, porrá keverve. 33 Bács-Kiskun megye múltjából IV. 513