Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - RUSVAY KÁLMÁN A nép állatgyógyítás múltja Kecskeméten

réteg (értelmiség) játszhatott a gyógyító eljárásoknak a nép felé való közvetítésében. Ugyanilyen feladatot tölthettek be a ponyván árusított füzetecskék ós a kalendáriumokban közölt gyógyító eljárások. Mindkét irányban ilyen kölcsönhatást közvetítettek az úgynevezett „kiáltó Doctorok" a XVIII. század végén. Ezek a vásárokban sátrakat vertek, „teátrumot" állítottak fel és orvosszereket árultak. Mária Terézia rendelete szerint (1774) azonban ezt csak akkor tehették, ha Berbel tanácsos őket és orvosságaikat megvizsgálta és tőle „testimoniálist" kaptak. Ellenőrzésképpen pedig a mezővárosok bíráinak kötelességük volt „leveleiket" megvizsgálni.

10 A társadalom mindkét rétege számára csak hasznos lehetett az ismeretek kicserélődése. Ezért is hiába kérte a város chyrurgusa 1797-ben „A kenő fenő asszonyoknak és a nem egzaminatus Chyrurgusoknak a Curatól lejendó eltiltásukat", mert a tanács döntése szerint „a kiknek dizteitások( ?) a Publicum előtt ismeretes el nem tiltattathatnak ; meg ujitatott mind az által már több izben azon tilalom, hogy a borot válásra meg engedtetett borbélyok ugy a kenő fenő asszonyok a Curakba ne merészkedjenek egyébb eránt a dörzsölés melly a kenő fenő asszonyoknak tulajdona és a magyarnak közönséges orvoslása, ez asszonyoknak vétkül nem tulajdonittattathatik."

11 Abban az időben a nemesi rangon levőknek és az értelmiségi foglalkozásúaknak nem lehetett az állatgyógyászat terén differenciáltabb felfogásuk vagy ismereteik, mint a javasasszonyoknak vagy a tudós embereknek. Sőt sok esetben ezek javallatainál is többetérő és hasznothozóbb volt a köznép s azok között is a pásztorok tapasztalata és gyakorlata. Ezt igazolja Károlyi Sándor grófnak csongrádi birtokáról 1727. május 7-én a kecskeméti tanácshoz írt levele is, melyben kéri „azon Kemény nevű Embert ide mennél hamaráb el küldeni... az melly ... az Lónak való Szemét tudgya mgh orvosolni."

12 Az értelmiségi Böjtös István 128 évvel később (1855) ugyancsak a tanácshoz írt levelében biztos hatású gyógyszerét ajánlja a kolera gyógyítására. De ez a módszer is kimerül a közismert népi szereknek : a fenyőtea, a hideg 10 A Helytartótanácsnak: Pest vármegye 1774. augusztus 8.-án kitartott particularis gyűlésében kihirdetett intimatuma. Az ultimatum szövege: ,,8

a aug. iste annum. Isten etc. Ezen Tttes N. Vmegyenknek tegnap előtt tartatott Parlis gyűlésében a többi közt olyan intimatum publikáltától t a' Fölséges Királyi Helytartó Tanácsnak hogy ennek utánna a' Vásároknak alkalmatosságával ne más kiáltó Doctorok engedtessenek a' Sátorok föl állítására, hanem a' kiknek Felséges Aszonyunk Rendelése szerint Consiliarius Berbel Uramtul lesznen testiminialissa, mivel azon Urfogja őket, ugy az Orvoságaikat utána meg visggálni, hogy ne lehessen moggyok holmi ollyas Csalárda Embereknek pénzt a' néptül hasznontalánul ki tsalni, Kiért is a Mező Várasoknak Birái köteleztetnek a' Fölséges Aszonyunnak Ebbeli kegyelmes rendeléséhez magokat alkalmaztatni, és a'zon kiáltó Doctoroknak Leveleiket meg visgálni, és ha Emiitett Consiliarius Bérel Uramtul testimonialissok nem lészen, tehát ne engedgyenek nekik a' városban Sátort vonni vagy a'mint szólítanak Theatrumot fel állítani." 11 Tanácsi jegyzőkönyv. 1787. 403. sz. Szabó Kálmán magán jegyzeteiből. 12 Károlyiak levelei. 1704—1836.