Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - NOVÁK LÁSZLÓ Egy XVIII. század végi — XIX. század eleji orvosló könyv Kecskemétről és korának gyógyító gyakorlata

A seborvosok (chirurgus) és a borbélyok tevékenységi körébe tartozott a sérülések, sebesülések ellátása, gyógyítása. A mezővárosokban, falvakban oly gyakori verekedések számos esetben súlyos sérüléssel jártak. Sok példát lehetne felsorolni, de egyet említünk meg, amely Cegléden történt 1821. szeptember 22-én. Etseri János béres gazdája ökreit legeltette Magyar Józsefné tanyaföldjén, amiért megtámadta őt, s kérdőre vonta Vermes György. Ő válaszolt, hogy engedéllyel legeltet ott, de azon felbőszülve Vermes — a jegyzőkönyv szerint — ,,a' nálla lévő nagy bot forma eszközt, és a Kutyákat is reá uszítván, úgy vágta fél ábrázaton, hogy azonnal a' pofája keresztül szakadván orrán száj ján ömölve folyt a' vér és szemei is meg homályosodtak — mely ütés után könyörgött Vermes Györgynek hogy ne bántsa többé eleget adott már — de Vermes György még inkább neki köpködvén markát és őtet hajánál fogva meg ragadván kegyetlenül a' földre vágta, és a' nálla lévő nagy bot forma eszközzel, melly talán ösztöke lehetett, tetszése szerint tététől fogva talpig verte, és azzal ott hagyta . . ." Ezen incidensnek komoly következménye lett. A testi megfenyítés mellett Vermesnek összesen 117 forint 45 krajcárt kellett fizetni büntetésképpen, amelyből a „Doctori fáradság" 27, a „Patika szerek" költsége pedig 9 forint 33 krajcár összeget tett ki.

19 2.6. A népi gyógyításra kevés adattal rendelkezünk a XVIII—XIX. századból. Arra vonatkozóan értékes adatokat szolgáltatnak a boszorkányperek, s a levéltári forrásanyagban ritkán előbukkanó egyéb adatok. A gyógynövények felhasználásához az egyszerű emberek is kiválóan értettek, akárcsak az egyszerűbb empirikus gyógymódok alkalmazásához. Egy tudós asszony működéséről van tudomásunk Nagykőrösön 1640-ben, aki értett a „kenéshez". A mezőváros számadó bírája így dokumentálja ezt az esetet: „Poeczynenak attuk hogi Istokot megh kente mikor betegh volt d 8".

20 Természetesen a „tudákosság", „vajákosság" tudománya vegyes fogadtatásra talált, a közmegítélésben is eltérések mutatkoztak. Ha valaki kiemelkedő tudásával eltért az átlagos színtől, könnyen a boszorkányság vádjával illették. Ezt cselekedte Kőrös mezővárosa is Pánczél Istvánné Örsébettel és Nagy Mihályné Zsuzsannával 1654-ben. Mondván, hogy Baranyában tanulták „ördögi tudományukat", azt, hogy „az leányzó gyermeket férfi gyermeket igen könnyen meg tugygya változtatni és az meddő asszonyoknak is méheket megnyitván szülőkké teheti az б tanulta ördögi cselekedetei által", amiértis a három város bírósága, a convocatus mindkettő19 PML Prot. Magistrau tale priv. Opp. Czegléd 1821—1824. 16. sz. 1821. okt. 12. 18—23. pag. 20 PML NkV Számadáekönyv 1640. 196. pag.