Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

torma a beteg orra előtt tartasson, vagy pedig orvossal azonnal közöllyék bajokat, nem különben ha vérfolyás, hasmenés, nehéz lélekzet következni találna, tudósitsák tüstént az orvost."

51 1823-ban ismét kiütött a scorbut. Pirchler Thadeus és Peterka József physicusok ismét arra figyelmeztették az embereket, hogy tiszta, meleg időben gyakran szellőztessenek, megtüzesített vasra ecetet öntsenek és azzal füstöljék meg a szobákat. Kevesebb húst fogyasszanak és több savanyú és ecetes ételeket pl. tormás és reszelt retket ecettel, salátát, sóskát. A szájukat pedig gyakran mossák ecetes vízzel, melyben zsályát is főztek.

52 Az embereket azonban nemcsak arra kellett figyelmeztetni, hogy minél több zöldségfélét, gyümölcsöt fogyasszanak és kevesebb húst, főleg ne romlottat, hanem arra is, hogy ne egyenek üszögös gabonából készült kenyeret. Az üszögös gabonától származott betegségről a következőket olvashatjuk 1787-ből. ,,Ezen üszögös búzák származnak, ha akkori időben midőn a gabona kivirágozván a gyenge magnak nyőlni kellene, az eső által megveretik, melyből azután hosszasan tartandó nedves idők végett a tokiászban beszivárgott és némelyekben közülök a gyenge magnak fenekére megálló nedvesség a szerént felpuffasztya és igy azonnal felettébb való vagy egyszersmind ártalmas . . . okoz. A mag tehát együtt gombossan nyől és magában mind embernek, mind az álatoknak rossz és ártalmas tulajdonságot vesz magának. Amely emberek az illyetén üszögös gabonából kenyeret esznek, többnyire a zsibbadás betegségébe esnek. Eleinte éreznek lankatságot és zsibbadást az ujjoknak hegyén, mintha hangyák volnának bennek, azután következnek hányások, a test kemény lészen és felpuffad, származnak a testnek rángatásai és nehéz nyavalyák, végtére következik a halál változó hidegség és forróság közt. Sokszor azon betegség több hétig tart, az beteg elveszti az elméjét, az lábai és kezei kiszikkadnak, a bőrei öszveráncosodnak és feketednek, sokszor a testtül elhullanak a tagok, ha mingyárt elein észrevétetnek ezen nyavalyának okai a betegen segíteni lehet a gyomor tisztító orvossággal sok savanyu olajos és nyálas italokkal, az izzasztó eszközök azonban neki ártalmasok. Többnyire szükség, hogy ezen rossz gabona se embernek, se marhának eledelül ne adasson, hanem egészen kiirtasson és vizben ne vettessen, mert az tapasztalás tanított, hogy az ollyas víz a kutyákat, sertéseket, katsákat megöli."

53 1831-ben pedig az anyarozs veszedelmeire figyelmeztetett Pirchler Thadeus, jász megyebeli orvos. „Ezen f. esztendőben a Ns. Jász megyében a Rozsanya vagyis Anyarozs nagy bővségben a Rozs kalászokon némely he51 Prot, Curr. Tom. 14. p. 29—30.1787 52 Prot. Curr. Tom. 26. p. 374. 1823. 53 Prot. Curr. Tom. 14. p. 29—30. 1787.