Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

hozni, hogy a döglött és büdös halat, rákot, beteg marha húsát senki ne árulja, mert az az egészségre igen veszélyes.

49 Az egyoldalú húsfogyasztás és táplálkozás mellett nem csoda, hogy 1803ban fellépett a skorbut, amely járványszerüen terjedt. Ebben közrejátszott az is, hogy már az 1790-es években olyan nagy volt az éhínség, hogy kölcsön gabonát kellett szétosztani, igaz azt a következő évben le kellett dolgozni.

50 Az 1800-as évek elején pedig nem termett elegendő zöldség a kedvezőtlen időjárás miatt. Ekkor körlevelet küldtek szét amelyben leírták a betegség tüneteit és gyógyítását. ,,A jász districtusokban a mult tavaszán uralkodó Scorbut. Ezen közönségesen uralkodó nyavalyák okai következendők; úgymint a nedves és heves tél, tavaszkor a havaknak sokasága miatt származott nagy kiáradások a gyümölcsöknek és kerti veteményeknek leginkább pedig a savanyúkáposztának nem léte, nem különben a lakosok által téliidőben szokásba vett szobáknak gyakorta való mázolások, amely alkalmatossággal ablakokat és ajtókat bezárva tartják, következik az megromlott szobákban levő levegő és ezen nyavalyának előmenetelére rém keveset szolgál a csend, a testi nyugalmas élet, a szomorú belső megindulások, kövér megromlott nagyon sós elesógek, vagy pedig némelykor megromlott vizek stb. Mely nyavalyának orvoslására közönségesen alkalmaztatnak úgymint téli időben a mázolás hagyattasson abba, az ablakok és ajtók minden nap nyittassanak fel, magukat amennyire lehet tisztán tartsák, oly munkákat folytassanak, mely a testnek nagyobb mozdulásával végeztetik, a szomorú belső indulatokat kerüllyék el, füveknek eleségre való nemeivel különösen foghagymával, vereshagymával, retekkel, tormával, savanyú káposztával és annak levével, friss gyümölcsökkel, friss vizzel, tormás serrel, ahol pedig a torma hiányzik, összetört mustár magot tegyenek a serbe, vagy malátának főtt vizével, vagy ecetes vizzel, iróval és jó borokkal, de csak annyi, ami az egésségnek visszatérítésére szükséges éllyenek. Hasznosnak találom élni ürömmel, földepe füvei vagyis Centuriával, foghagymaszagu füvei, Kalmus gyökérrel és a többi, akár porrá öszvetörve, vagy pedig felforralva. Az Ínynek rothadása ellen hasznos ecetes vizzel szájokat gyakorta kimosni, vagy rózsavízzel, vagy pedig közönséges mézbe kevés timsót tenni és azzal száját bekenni, vagy a fagyai fának levelét ecetbe főzni és azzal száját kimosni. Midőn ezen nyavalyától a lábak felpüffednek, fájdalmasok és kemények lesznek, forraltasson fel torma mész vizbe és édes tejben szappant beletéve, vagy pedig Kalmus gyökér főzessen meg és annak levében mártogattasson ruha, mellyel a láb melegen borogattasson. Ha pedig ájulás következne reszelt 49 Prot. Curr. Tom. Ki. p. 114. 1789 50 Kiskunhalas, 19C5. 123.1.