Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

hogy hirtelen el ne múljon a testen a veresség és az agy velőre húzódjon, melly a leggyengébb. Skarlát betegségnél megeshet, itten kívántatnak gerjesztő melegitő szerek, um. Camphor, Pézsma, Bor jó és Ó valeriána gyökérnek felforrt leve, s ha tapasztaltatik az is, hogy mindjárt a betegségnek elején a skarlát az agyvelőre is adja magát következendő jelekből ösmértettvén, um. azon gyermekeknek szemei tüzesek, képe igen veres, az olly gyermekek igen álmosak, időközt igen nyughatatlanok, 3. vagy 4 napra elhalnak, mellyet a már mint fellyül említtetett több gyermekben tapasztalni lehetett, ezeknél az előbbi gerjesztő és melegitő orvosi szerek ártalmasak itten kívántatnak ellenkezők um. hivesitők, hideg vizzel az egész testnek minden órában való mosása és egyéb fent nevezett hivesitő orvoslások. A midőn pedig már a felső bőr hámlani kezdene, ezen időben kívántatik, hogy szabad levegőre a betegek legalább két hétig ne botsájtassanak, hanem melegen az ágyban, vagy meleg szobában tartoztassanak, mert ellenkező esetben vizi betegségbe esnek, melly sokaknál halállal végződik. Ezen vizi betegség pedig vagy az egész bőr alatt, vagy a has melly ürességekben beveszi magát, vagy az agyvelőre húzódik, a két utolsó helyeken a legveszedelmesebb. A vizi kórság a következendő jelekből esméretes, um. ismét a test tüzes és forró, némelykor a főfájás is mellette nagy, némelyeknél tüdőgyulladás is adja magát hozzá, a testen lévő daganat forró, ezen az állapotban az erős vizelet hajtó szerek ártalmasok lehetnek, hanem enyhítő, hivesitő szerek kivántattnak, mellyeket csak tudós orvos meghatározhattya nem különben a huzamos vizi betegségnek orvoslását, melly más szereket kivan, a környülállásokhoz képest csak az intézheti el."

46 1825-ben Kecskemét orvosa tett javaslatot a scarlát hideglelés gyógyítására. ,,A skarlát hideglelés olyan nyavalya lévén, mely forró hidegleléssel és torok fájással van összveköttetve, tehát ezen két szembetűnő jelekre kell felvigyázni. Ami a torokfájást illet: mihelyt észre veszi a beteg torkának fájását, egyszeriben kívülről kenegetni kell gyakorta szappanos pálinkával, melyben ha kámfor van felolvasztva, annál hathatósabb; a kenés után bé kell kötni a torkát kívülről. Tejben, vagy ha az nem lehet vizben pép formára főtt legmag pogátsával, vagy akármiféle megforrázott jó szagú füvekkel pl. Izsóp, zsálya, székfü, menta, bodzavirággal melyeket jól ki kell fatsarni, tsak hogy nyirkos, de ne lutskos legyen. Ha a külső daganat nagyon tüzes találna lenni, fel kell tetetni a daganat környékire egynehány piotzát p.o. 5—8 piotzát, mellyet a Város orvossá meg mutathat. Belölről pedig a torkot mosogatni, öblögetni kell a zsállyának megfőtt langyos levivel, melyben egy kevés etzet, méz és timsó lesz elegyítve, tsak hogy az hideg ne 40 Prot, Curr. Tom. 26. p. 275. 1822.