Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

lekkel, melyek a gyomrot mind melegben tartják, mind erősítenek. Leginkább javasoltathatnak ezen esetben az marha hus leve, melyben pirított zsemlye, tojás sárgája, van elegyítve, továbbá az aprókása, riskása, árpakása, vagy megfőzve hogy annak leve egy kevéssé nyulókás legyen. Ezenkívül a nyárson (de nem zsírban) sült tsirke, tyúk, marha petsenyék, melyek a magok porhanyó természetekkel a hig hast süritik. Ami italát illeti : Igyon jóféle ó bort, vagy akik a bort nem szeretik Árpának főtt levit, vagy gyenge Herbatheát, mely készül egy kevés Fodormentából, székfüből, bodzavirágból, sályából, mind ezeket pedig langyos melegen, kerüljék pedig a hideg italokat. A vérhasban levőknek igen hasznos lesz, tölfahajból, diófa és birsalma fa levéből, melybe rosdás vasakat kell hánni fürdőt főzni és abba a beteget füröszteni. Ha mind ezekre a hasmenés nem szűnne, ne mulasszák el a betegeket magokat orvosnál jelenteni, hogy az a szükséges patikai szereket annak idejében megrendelhesse. Bizonyossá tétetvén az olly szegény sorsnak, akik a paticai szerek különben mérsékelt árát magoktól meg nem fizethetnék folyamodjanak a város házához, a holott a városi cassából segedelmet fognak nyerni."

32 Az egyik legrettegettebb betegség volt és a legnagyobb pusztítást végzett az emberek között a kolera. Az 1700-as években többször is jelentkezett, igen nagymérvű volt 1743-ban, de a legsúlyosabb 1831-ben volt. Ekkor a kolera Galíciából terjedt át hozzánk. Legelőször Ugocsa megyében vették észre június 13-án, 15-én Borsodban, június 16-án Torontál megyében. A községeket őrökkel zárták el egymástól, hogy megakadályozzák a betegség áthurcolását az egyik helyről a másikra. A hatóságok kolera-orvosokat rendeltek ki. A királyi helytartóság a betegség állásáról helységenként részletezett napi jelentéseket kívánt. Pest megyében július 25-én kezdődött a járvány és a legnagyobb mértékű a kecskeméti járásban volt. A megye december 29-i jelentése szerint november 30-ig megbetegedtek összesen 16 678-an, e közül meghalt 10 016, meggyógyult 9659.

33 Már 1831 februárjában a Jászberényben tartott közgyűlésen olyan határozatot hoztak, ,,hogy a megyebeli közönségek Tanátsai még az idei nyári napokban a helybeli lakosok számához és környüállásokhoz képest a mezőkön és kertekben Csombor, Zsája, Fodormentha, Tisztes és Kalmus fü és egyéb orvosi füveket elegendő mennyiségben szedettessenek és télre közprovisiot tegyenek. "

34 32 HALAS, Bb Fasc. 165. № 48. 1825 33 GALGÓCZI, 1876. 92. 1. 34 Halas, Tanácsgyűlési jegyzőkönyv Dd. Fasc. 183. N, 1. sz. 359.