Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

a füstölésnek a meleg téglára öntött ecet. Akik pedig gyakran foglalatoskodtak a betegek körül, azokat óva intették, hogy soha éhgyomorral ne menjenek hozzájuk, ,,hanem elsőbben vagy egy kanál bort, vagy keserű herbateát vagy keserű essentiát igyanak, vagy pedig etzetbe mártott kenyeret szájokban forgassanak, de soha el ne nyeljék. A ruházatokat is lehet emlékezetbe venni, mellyek rossz és büdös párákkal tele vannak, kivált képpen azok, melyek birbül ós gyapjúból vannak készítve, ugy az ágybéli készületek, ugy mint vankusok, dunnák, derékalyak, melyeken a nyavalyások feküdtenek, azért ily ágybéli készületek a közönséges haszonra mind addig ne fordíttassanak, miglen előbb jól ki nem füstöltetnek és jól ki nem száritatnak. Némelyeknél tapasztaltatik az, hogy különös tisztaságba állítják lenni ha padlásokat gyakran meg mossák és kementzéjeket téli időkben mázolják és meszellyék mely állapot téli időben a heves kementze az ő vastag gőzölgése miatt gyakran nagy fő szédülést, gyomor fájást, elájulást, fül zúgást, szemek szikrázását, sziv dobogást és több ily veszedelmes nyavalyákat okoz, más az illyetén dolog nyári időkben, midőn a levegő ég magában is egésséges."

30 Ezekre a rendszabályokra hívták föl többek között a lakosság figyelmét 1785-ben, amikor éppen a szennyezett víz és a higiénia hiánya miatt vérhasjárvány tört ki. A betegséget a következő jelekből lehetett felismerni: „ugy mint az egész testnek lankatsága, kedvének elesett vidámsága, a hasnak valamely dagadása, a bélleknek gyenge fájdalmi és zörgési, étek utalása, szájnak keserűsége és hányásra való hajlamossága, széknek resten menése, néha kezdetén mingyánt hasmenése. Mihelt az kezdendő nyavalának rendetlen változásait Symptomata észreveszik távoztatni kell minden hus, zsiros, vajas, tojás, tejes ételeket, testét, lábát szokásnál jobban takarja, gyenge melegbe tartása, borvirág, székfü, Chamomilla, fejér mályva gyökér és kevés ánis magból bőséges Herba tét igyék szomjúságnak oltására főtt árpa vizet, ecetet, vagy borkővel Cremox taxtani megsavanyitván, vagy lágy meleg savót, csak hidegen ne igya mivel az hideg ital az nyavalyát öregbiti. Ha az vérhas az gyermekeket éri és az fájdalmakat nehezen szenvedik, azokat meleg vizzel mossák, vagy épen fürösszék, a fürdőből ki vévén lágy meleg tejben tegyék. Szükséges pedig, hogy bőséges herbateát igyonak."

31 1825-ben Kecskemét város orvosa is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vérhasban szenvedő betegek óvakodjanak a hideg levegőtől, italtól és hideg étektől és főleg a nyers gyümölcsöktől. „Ellenben éljen a beteg olyan elede30 Prot. Curr. Tom. 17. p. 22—23. 1790. 31 Prot. Curr. Tom. 13. p. 433—434. 1785.