Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

A lakóépülethez csatlakoztak a különböző gazdasági épületek, istállók, magtárak. A lakóházak egész hosszúságukban az udvarra néztek, keskeny véggel az utcára, ahol csak egy-két kicsinyke ablak volt. Az ablakokat papírral vagy más anyagokkal fedték be, télen pedig bedeszkázták. Szellőztetni így egyáltalán nem lehetett, friss levegő csak az ajtón keresztül juthatott be a szobába. A levegőtlenséghez hozzájárult a zsúfoltság is. Igen sokan laktak egy szobában, ezért elrendelték, hogy ,,egy szobába több gyermekes családok ne szorullyanak öszve, mint hogy egymástól könnyen betegséget kaphatnak, ezen fellyül Rámás üveg ablakokat tartsanak a szobában, mellyeket a szellőztetés okáért ki lehessen nyitni, vagy ha más matériából tsináltak lesznek, azokon kis nyiló fiókokat készítsenek."

25 A lakóházak mindig a pillanatnyi érdekeknek megfelelően épültek, minden különösebb városrendezési cél nélkül. Egy-egy telken több ház is épült, ezért Félegyháza városa olyan határozatot hozott, hogy „egy Portán két házat éppítteni senkinek sem lészen szabad."

26 A későbbiek során még mindig arról panaszkodik a város, hogy a fennálló rendelkezések ellenére sokan az új osztásban sem veszik figyelembe a kijelölt utcákat és hol kijjebb, hol beljebb építkeznek.

27 A falvakban nem voltak szennyvíz levezető csatornák, emésztőgödrök, így a szennyvíz nyílt árkokban folyt végig az utcákon. A talaj fertőzését fokozta az állatok tartása és ölése, a dögnyuzó telepek hiánya, minek következményei lettek a fertőzött kutak és talajvíz útján terjedő járványok. Ezenkívül igen kevés jó vizű, fúrt, artézi kút volt. Még az 1880-as évekből is arról olvashatunk, hogy Félegyházán két kútból korsókban kell a vizet hordani a város egyik végéből a másikba.

28 Rendeletet kellett hozni, hogy „ahol egészségtelen kutak vannak, azokat illendően ki kell tisztítani és kisebb követskékkel fenekeit ki rakni. A tapasztalt sok tisztátalanság mellett és büdösségre kelő tavaknál szükség azokat illendően tisztítani és elereszteni."

29 A szennyezett kutak és tavak nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is veszélyesek voltak és különböző járványok előidézői lettek. Ilyenkor rendeleteket hoztak az egészség fenntartására. Szinte mindegyik arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy a szobákat gyakran szellőztessék, a betegeket lehetőség szerint különítsék el az egészségesektől, gyakran füstöljék a szobákat. A füstölésre legalkalmasabbnak találták a gyalogfenyőt (boróka) vagy annak magvait, amelyhez hozzá lehetett tenni fenyőszurkot, búzakalászt. Másik módja volt 25 Prot. Curr. Tom. 16. p. 48. 1789. 26 Kiskunfélegyháza № 10. p. 82—83. 1802 27 Kiskunfélegyháza № 18. p. 464. 1835. 28 SZERELEMHEZ Y I, 1882. 292. 1. 29 Prot. Curr. Tom. 14. p. 201—203. 1787