Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

tehetetlen károkat okoztak. Több rendelkezést is hoztak az alorvosok és kuruzslók tevékenységének meggátlására. „Tapasztaltatván, hogy némely helységekben alattomos és tudatlan gyógyítók, vagyis orvosok járnak, a helybéli Bíráknak meghagyatik, hogy az illyen gyógyítókra szemes vigyázattal legyenek és ha tapasztaltatnak ide a Jurisdictiohoz be külgyék.

11 Egy Halason kelt irat szerint ,,Fő Bíró Ur, ha alorvosokkal tapasztaland azokat a kuruzslástól szorossan tiltsa el, továbbá a legközelebbi vasárnap a nép előtt hírül tétetni rendeltetik, hogy kuruzslókhoz senki se mennyen, hanem rendes orvoshoz, kiknek kötelessége a szegényebbeket ingyen gyógyítani s ugyan az ollyanoknak a kórházi pénztár rovásán ingyen fog patikai szer is adódni.

12 Előfordult, hogy falusi gyógyítók ellen kellett ítéletet hozni, mivel legtöbbször mérgező anyagokkal tettek kísérletet a gyógyításra. Ilyen volt a cinóber, amely jelentős mennyiségű higanyt tartalmaz, valamint a kéneső, amely a higany régies neve. Nem csoda hát, ha ilyen ártalmas ásványi anyagok használata mellett sikertelenül végződött a kezelés. Több olyan peres üggyel is találkozunk a levéltári anyagban, amikor ezen veszedelmes szerek használata miatt kellett elítélni embereket. így pl. 1785-ben Meleg Jánosnét ítélték 24 óráig való áristomra, mert ,,a Felséges Királyi rendeléseknek meg vetésével, Meleg Jánosné Czinobriummal füstölni bátorkodott; mivel pedig ezen dolgok keményen tilalmaztatnék ; innét Meleg Jánosnét megbüntetni szükséges volna".

13 1830-ban Begyik Ilona félegyházi lakos ellen folytattak pert, ugyanis ,,A nevezett rab személy Szabó Therézia kis leánykának, kinek bal szeme alatt és bal karján lentse forma nagyságú seb támadván, többnyire mindég szivárgott, kezén és lábán lévő csuklókat czinóberes és kényesős kenőtsel több ízben meg kenvén, ezen veszedelmes gyógyítás és kuruzslás végett a nevezett leányka kevés idő alatt a halálnak áldozattya lett.

14 1856-ban a szintén félegyházi lakost, Szemerédi Jánosnét ítélték hat hónapi börtönre, mert Cseh Therézia „általa kénesős kenőccsel lekenetett minek következtében idáig hét fogai ki hullottak sőtt az orvosi látlelet szerint hihetőleg még több fogai is kihullandnak, sőtt képe és nyelve több idők olta feldagadva sinlődik s a betegségi állapota a kuruzsolás következtében tetemesen nehezítve lőn".

15 1861-ben pedig Szénási Magdolna higanyos kenőccsel kente le Paksi Horváth János és Spirka Susanna szülők gyermekét, és ez által ha nem is köz11 Prot. Curr. Tom. TO. p. 72. 1789. 12 Halas, Tanácsgy. jkv. P. 38. p. 300. 13 Halas, Tanácsgy. jkv. P. 11. p. 277. 1785 14 Prot. Curr. Tom. 27. p. 035. 1830. 15 Kiskunfélegyháza, Főbírói Iratok 1337/1850